Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
8. ÖNSZEMLÉLET ÉS SZOMSZÉDSÁGKÉP. A SAJTÓ SZEREPE A NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMBAN
8. ÖNSZEMLÉLET ÉS S Z O IVI S Z É D S Á G K É P. A SAJTÓ SZEREPE A... anyagi javakért idegenbe szegődött honfitársait már sarkosan kihasznált „munkás barmok”-ként láttatta.1164 S a végkövetkeztetés mindebből az, hogy a méltatlan bánásmód egyetlen ésszerű döntés lehetőségét hagyta nyitva a magyar kivándoroltak számára: a hazatérést. 1164 Ugyanakkor azzal is számolt, hogy „a sok méltatlanság feledésbe megy” s a hazátlanokban felülkerekedik a sorsukba beletörődés. A magyar kormányzatot ezért arra intette, ha a visszafogadásukra kínálkozó kedvező alkalmat nem akarja elszalasztani, akkor letelepedés előfeltételeit meg kell teremtenie a hazatérőknek. Települjünk haza! BMH, 1918. jún. 30. Bizony László írása ugyancsak az állami kötelezettségvállalás fontosságára mutatott rá. A székely és hétfalusi csángók számára a Deliblát környéki ármentesített területen kívánt földet igényelni örökbérletek formájában. BMH, 1918. júl. 7. 1165 BMH, 1918. jún. 9. Hasonló, de még önkritikusabb gondolatok fogalmazódtak meg az 1918. júl. 17-ei lapszámban. 1166 A legtermészetesebb módon fogalmazta meg pl. a magyar állam felelősségét a moldvai csángók megmentésében. BMH, 1918. ápr. 27. A csángók magyar nyelvhasználatára és hitéletére vonatkozóan egyébként a különbéke világos követeléseket tartalmazott. A lap említette a román határszélen tervezett telepítési programot is, megállapítva, hogy az államnak akár örökbérletek juttatásával biztosítania kell a hazahívott székelyek és csángók megélhetését. BMH, 1918. júl. 17. 1167 BMH, 1918. jún. 9. és BMH, 1918. júl. 17. Ez az okfejtés aligha tekinthető másnak, mint a Romániai akciónk a „faji erő” megóvását és tömörítését célzó távlati programja melletti kiállásnak. Nem kétséges viszont, hogy a tételt éppen a magyar-román kapcsolatokban időközben bekövetkezett gyökeres változások tették időszerűvé. A lapot forgatva mégis arról győződhetünk meg, hogy Feleky magyarságszolgálati elképzelései nem szorítkoztak a budapesti kormányzattól nyert ó-hazába „terelési” programra, a szerkesztő ugyanis hűvös tényként számolt az idegenben (egy élet munkájával) megteremtett egzisztencia megtartó-visszatartó erejével. A Romániát választók számára ugyanakkor világossá tette, hogy a kenyéradó ország nem feltétlenül pótolja az odahagyott hazát, s amennyiben az új kötelékek mégis erősebbnek bizonyulnának,1165 a régieket is érdemes ápolni, hiszen az anyaország felelősségvállalásának számos tanújelét adta a vészterhes időkben.1166 A Kárpátokon túli létbe gyökerezett, „maradó” magyarok egymással való kapcsolattartásának kívánatos formáját a lap a tornyosuló ellentétek feloldásában és a szoros együttműködésben jelölte meg.1167 A szerkesztő hite szerint 295
