Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA tő, s a szociális bajokon is enyhíteni képes gyarmatosítás lehetősége legfeljebb Bosznia vonatkozásában merült fel.38 Ezért itthon az idegen államok felvirágoztatására szegődő életerős munkavállalót legkevesebb kivándorlási ügynökök félrevezetett áldozatának tekintették. Általánosnak mondható ugyanakkor a szülőhazával szembeni hálátlanság vádja; visszavándorlók esetében „felforgató” idegen eszmék terjesztésével súlyosbítva. A honelhagyás már a miatt is szigorú erkölcsi megítélés alá esett, mivel a távozók jelentős része fiatal férfi volt, akik nem csak honvédelmi kötelezettségüknek nem tettek eleget, de hátrahagyott feleségeik is kicsinyes szóbeszéd céltábláivá váltak. Nem szólva a törvénytelen, vagy akár közönséges csonkacsaládban felnövő gyermekek nevelési és társadalmi beilleszkedési gondjairól. 38 Bosznia-Hercegovinát „gyarmati jellegű függelék”-nek nevezte, ahol a magyar népességtöbblet „természetes lefolyást találhat”. Poliány Zoltán emlékirata. 64. MNL OL K 26 ME 604.es. 636/1904 XVIII, t. 39 A kérdés romániai vetületét a Magyar Közgazdasági Társaság két ülése is napirendre tűzte. A leánykereskedelem égető problémáját az 1895-ös párizsi büntetőjogi kongresszus s 1897- ben a budapesti ülésszak tárgyalta. Hegedűs 1902,14., 20. A mások mellett Ugrón Gábor, ellenzéki székely politikus által kezdeményezett kivándorlási kongresszusokon jogászok, közgazdászok, demográfusok, rendészeti szakemberek, politikusok és írók közösen próbálták felmérni a kivándorlás okait, szerteágazó hatásait, s megtalálni a „kór” hatékony ellenszerét.39 A szakemberek számára ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a Belügyminisztérium intézkedései nem hozhatnak áttörést. A kivándorlási propaganda tiltása, az útlevélkiadások szigorítása (pl. 23 év alatti nők nem kaphattak úti okmányt) és a határőrizet megerősítése a sokágú problémának csupán tüneti kezelését jelentették. A helyzet súlyossága megkívánta volna, hogy a törvényi szabályozók felülvizsgálatán túl gyökeres gazdasági- és társadalmi reformintézkedések történjenek az elmaradott vidékek és leszakadó néprétegek helyzetének javítására. A kormányzati jó szándék meglétét jelezik Darányi Ignác földművelésügyi miniszter úgynevezett „hegyvidéki”, felvidéki és székelyföldi gazdasági segélyakciói, valamint azok az állami megrendelések, amelyekkel a nehéz helyzetben lévő kisiparnak dobtak mentőövet. A szabad forgalomból százezer holdakat kiiktató hitbizományok viszont csillapíthatatlan földéhséget 24
