Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE

5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE A kérdés tehát úgy merült fel: vagy a kötelező román órák emelését fogadják el, vagy a magyar múltat mellőzve beletörődnek, hogy egy magyar szakiskola tanulói kizárólag román történelmet tanuljanak... Mindezek mellett 1915-ben a Farkas-féle történelemkönyvre sem adott ki használatba vételi engedélyt a román szakminisztérium,611 míg a Nagy-Ürhe­­gyi-féle közkedvelt ABC-s könyvön a magyar fél önszántából végzett el módo­sításokat, hogy a tankönyv engedélyezését ezen az áron megkönnyítse.612 Köl­csönösségről természetesen szó sem lehetett egy olyan országban, ahol a román nép múltját és földrajzát az 1899. január 15-ei tanterv, és az 1908. március 3-án kelt oktatási minisztériumi rendelet alapján a Dnyesztertől a Tiszáig, a Kár­pátoktól a Pindosz hegységig terjedő történeti térben tanították, a térképeken „A jelenkori Dácia” felirattal.613 Ahol a szomszédok rovására eljelentéktelenítő jelzéseket, és románosra módosított neveket használtak; ahol 1906-ban a ki­rály védnökségével 5000 lejes megbízást adtak a Román Földrajzi Társaságnak „A leigázott románok országai földrajzi szótárd”-nak megalkotására.614 611 Miniszterelnökségi belső emlékeztető. MNL OL K 26 ME 1082. cs. 2426/1915 XX. t. 612 Több hazafias verset lecseréltek a 108. és 109. oldalon. Miniszterelnökségi belső emlékeztető. MNL OL K 26 ME 1082. cs. 4077/1915 XX. t. 2426. asz. 613 Barna 1908, 86-88. 614 Uo. 89-90., 71. 615 Antal Gábor és Degenfeld József konventi egyházi és világi elnökök 1911. jún. 20-ai levele Khuen-Héderváry Károly kormányfőnek, csatolva ápr. 24-ei jelentésük a romániai egyház­megye 1910. évi működéséről. MNL OL K 26 ME 919. cs. 3672/1911 XIX. t. 138. asz. A magyar magániskolákban fokozatosan emelt román óraszámok mellett a magyar igazgatóktól, később a tanítóktól is román nyelvvizsgát követeltek, s a tanulók honosságára vonatkozó igazolásokat mind szigorúbban ellenőriz­ték. A termek befogadóképessége ürügyén a bezáratás rémével igyekeztek el­tántorítani a gyerekeket anyanyelvű iskoláiktól, s a mind több román ünnep megülésével és román énekek mértéken felüli tanításával.615 A bukaresti utca embere tán el sem hitte volna, hogy a magyar nemzetiségi politika sokasodó hangsúlytévesztései, s az ezekről folytatott módszeres politikai rémhírterjesztés ellenére mennyire másképp van mindez a Kárpátok másik oldalán, magyar ál­lampolgárságú román testvéreik egyházi iskoláiban. 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom