Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)

Kiss Sándor fogságnaplója

ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN

Elérjük a Kis-Semmering31

nevű helyet. Pompás kilátás van innen egyrészt a Wien32

felé vezető gyönyörű völgyekre. A hegyek oldalán teletűzdelve ékesebbnél ékesebb villákkal, nyári vendéglőkkel. Másrészt a Nagy-Semmering csúcsát látjuk. Ott most már más italt nem lehet találni, mint almabort. Ez egy furcsa ízű, kevés szesztartalmú folyadék. Egyeseknek hasmenést csinál. Édes Iluskám, megyünk messzebb és messzebb tőletek. Hogy és mikor kerülünk egyszer innen haza? A gyaloglást bírom, bár estére fáradt vagyok. Milyen jó is volt, hogy otthon hozzászokhattam a nagyobb menetelésekhez.

31 Ez egy hágó, amelyet Kis-Semmeringnek hívnak. Itt található néhány ház. Valószínűleg a „település” egy kis tanya, amelynek szintén Kis-Semmering a neve.

32 Bécs

Április 5-én Fernbachban vagyunk. Gyönyörű fenyvesekben haladunk. Van talán harminc méter magas fenyőszál is a faóriások között. Az élesebb és szűkebb kanyarulatoknál, falubejáróknál óriási fatörzsekből tankelhárító csapdákat látunk. Sohasem fogja senki sem behelyezni a csapdák mellé lerakott óriási tölgyeket. A hegyoldali erdőkben, a lakosok állítása szerint, az osztrák védősereg itt is, ott is elhányta fegyvereit és megszökött. Az osztrákok tehát nem akartak harcolni. Purkersdorf nagyközségen megyünk át. Itt elloptak egy lószerszámot. Ebéd után indulás. Flachberg.

Kilenc

kilométer után állítólag átlépjük a Dunát. Lekanyarodtunk a lejtőn egy merészen készített szerpentinen, és elhagyjuk a Wienerwaldot. Most már a Duna völgyében járunk. Csupa szántásföld mindenütt.

60