Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Sántha Attila: Az al-dunai „szkíta” nevű népről (813–1091 között)
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS egy időben legyen bőkezű az ő szolgálóival és fenyegető a vele ellenálló ellenségeivel, becsületes gondolatokban találkozván követséget küldtek arról, hogy ők is biztosítsák (a császárt) engedelmességükről. A követek pedig biztosították a bizánciakat engedelmességükről és arról, hogy szigorúan megbüntették azokat, akik fellázadtak és egyesültek a besenyőkkel a korábbi császár idejében [VII. Mihail Ducas Parapinakes, 1071-1078], és bemutatták, hogy teljességgel szakítottak ezekkel.”33 33 Saját fordítás innen: FHDR III, Mihail Attaliates, 75: „1078. lar scitii de lînga Istru si dânsii [pecenegii], auzind de nobletea si de vitejia ímpáratului [Nichifor al III-lea] si cá dreapta sa e gata sá fie ín acelasi timp darnicá cu slujitorii sái si amenintátoare pentru vrájmasii care-i stau împotriva, întâlnindu-se ín gánduri cinstite, trimiserá solia eu gándul ca sá ofere si ei garantii de supunere. Si solii, dând asigurári de supunere, i-au pedepsit aspru înaintea lui pe cei dovediti cá se rázvátiserá si se unisera cu pecenegii în vremea precedentului împarat [Mihail al VII-lea Ducas Parapinakes, 1071-1078], aratând cá s-au despárti ín tótul si s-au îndepartat în chipul cel mai lamurit de acesta.” 34 Saját fordítás innen: FHDR III: Mihail Attaliates, 67: „1048: lar scitii, pe care limba populará îi numeste pecenegi, trecând Istrul cu tot neamul for, nu dupá múlta vreme si-au asezat corturile pe teritoriul romeilor.” Az 1048-as év eseményeinél ezt írja „1048: A szkíták pedig, akiket a népnyelv besenyőknek nevez, teljes nemzetségükkel átkeltek a Dunán, nem sokkal utána leverték sátraikat a rómaiak területén.”34 A „besenyőknek nevezett szkítákat” a népnyelv nevezi így, mondja Attaliates, és azt sugallja, hogy ezzel ellentétben a művelt, a dolgokat tisztábban látó, pedáns ember nem. Azaz a szkíta a besenyőkkel valamilyen nagyon szoros kapcsolatban álló nép, de nem az. Hogy pontosan miről is van szó, arra kisebbségiként (Romániában élő, magyar nemzetiségű személyként) nagyon hamar rájövünk: például a székely Szabó Katalin tornász román színekben lett többszörös olimpiai bajnok, így az összes kimutatásban, mint román szerepel, a teniszező Simona Halep pedig - annak ellenére, hogy büszke aromán, azaz makedón nemzetiségére - szintén románként marad fenn. A kutatók jó része ma is evidenciának veszi a szkíta-besenyő azonosságot, fittyet hányva Attaliatesra (talán amiatt, mert nem kisebbségiként nem is tudja felfogni, miről van szó). Ezzel a gyakorlattal szemben mindig is megfogalmazódtak kritikák, íme egy csokor közülük: 154
