Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Sántha Attila: Az al-dunai „szkíta” nevű népről (813–1091 között)
AZ AL-DUNAI „SZKÍTA" NEVŰ NÉPRŐL (813 - 1091 KÖZÖTT) Azaz a szkítákat egyrészt hunoknak nevezi Leon Diakonos, másrészt a szkítákat, akik a Duna bal partján laknak, a moésiai (bolgár) követ képviseli, így azok bolgárok.31 El kell fogadnunk, hogy a szerzőnek valami oka volt erre, és azt meg kell fejtenünk. Én a következő lehetőséget látom: a szkíták közigazgatásilag kötődnek a moesekhez, azaz bolgárokhoz, és valamiképpen (talán etnikailag?) kötődnek a hunokhoz, azaz a magyarokhoz. Mindennek csak egyetlen nép, a Szkítia nevű „ország”, azaz Havaselve és Moldva szkítái esetében van értelme, akik eszerint lazán a bolgár állam kötelékébe tartoznak 965-969-ben is. 31 Az azonosításhoz lásd: Leo the Deacon 2005, 110, 34-es lábjegyzet. Fentebb azt láthattuk, hogy 917-ben a szkíták önállóan szerepelnek, később meg bolgárokként, tehát az 50 év alatt valamikor visszatértek a bolgár kötelékbe, feltehetően nem sokkal a császár kifakadása előtt. Ezen visszatérés adhat magyarázatot a bizánci császár különös viselkedésére, aki valamiért nagyon dühös a bolgárokra, ami érthetetlen, hisz már régóta fizették a bizánciak az adót nekik. Itt nyugodtan megengedhetjük magunknak azt a kijelentést, hogy a császár úgy értelmezi: a Bolgár Birodalomhoz tartozó, azokhoz újra visszatért szkítáknak is fizeti az adót, ha a bolgároknak fizet, és ez egyáltalán nem tetszik neki. Összefoglalva, a szkítáknak a besenyőkkel való azonosítását (mint ahogy az értelmezők egy része teszi) Leon Diakonos szövegének belső logikáján belül az égvilágon semmi sem támasztja alá. A szkíták bolgárok, ugyanakkor valamiképpen a hunokhoz is kapcsolódnak, amit grafikusan így lehetne ábrázolni: 9. század Moesek (bolgárok) Szkíták 1. ábra a szkíták viszonya a bolgárokhoz a 9. században, valamint a bolgárokhoz és a magyarokhoz a 10. században 10.század Moesek Szkíták Hunok magyarok) 151
