Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Sántha Attila: Az al-dunai „szkíta” nevű népről (813–1091 között)
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS • III. Mihály bizánci császár 865-ben vitába keveredik I. Miklós pápával (ugyanúgy, mint feljebb az anyja Borisszái); egy ponton azzal vádolja, hogy Róma püspöke „barbár és szkíta nyelvet beszél” (azaz latint). Cá|oi meggyőzően bizonyítja, itt nem arról van szó, hogy a szkíták latinok vagy netán vlahok lettek volna, hanem arról, hogy a latin (illetve a hozzá hasonló vlah) beszélői Szkítia lakói voltak, amin a fenti kontextusban Bulgáriát (a Duna mindkét oldalán) kell érteni. Azaz Róma püspöke olyan nyelvet beszél, mint a barbár Szkítia - egyik - népe, a vlahok, mondja III. Mihály.8 • Ugyanebben a kontextusban kell értelmezni - mondja Cá|oi - Walafridus Strabo 841 körüli tudósítását a „tomisi szkítákról”, aki arról ír, hogy ezek a mai napig német nyelven tartják az (ariánus keresztény) istentiszteletet, miután az isteni könyveket valamikor régen (ahogy a történelemkönyvek mesélik) a tudósaik lefordították.9 8 Cátoi 2010, 155. 9 Cátoi 2010, 144, valamint FHDRII, Walafridus Strabo, 642. 10 Stephenson 2003: „Many of the surviving Romans, after the battle ended, were forced by the impious Bulgars, who had then not yet been baptized, to renounce Christ and embrace the error of the Scythian pagans. Those who were preserved by the power of Christ endured every outrage and by various torments earned the martyr s crown.” Eddig Cátoi tanulmánya, jómagam egy másik adattal tudom kiegészíteni a listát. A 811-es év történéseiről szól a Scriptor Incertus [de Leone Armenio] nevű kéziratnak a bevezetése, amit Iván Dujcsev bolgár történész fedezett fel 1936-ban a Vatikáni Levéltárban (konvencionális címe: A 811-es év krónikája). Ez feltehetően szemtanúi forrást használ fel, viszont van benne közvetlenül 865 után készült betoldás is, és a szkíta pogányokról ugyanazt az eseményt mondja el, mint amit a fentebb idézett Sinaxarium Ecclesiae Constantinopolitanae július 26-ához kötve.10 Ha azt nézzük, miért is kezdik a bolgárokat a 800-as évek elejétől néha szkítáknak nevezni, összefüggést sejthetünk azzal, hogy a térségben nagy változások vannak ebben az időben. Összeomlik az Avar Birodalom: 796-ban először a frankok verik meg őket, majd 804-ben a bolgárok. Bulgária feltehetően ekkor vagy ez után terjeszkedik át a Dunán túlra Szkítiába (ami a Duna bal partján 146
