Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Agócs Gergely: A Kaukázus szérűjében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól
A KAUKÁZUS SZÉRŰJÉBEN: AZ É S Z A K-K A U KÁ Z U S I TÜRK NÉPEK... magyar népzenekutatás érdeklődésére.45 A dallamelemzések, valamint az öszszehasonlító vizsgálatok során ugyanis fény derült arra, hogy a nogaj népzene általunk ez idáig feltárt dallamrepertoárjának közel 70 százaléka mutatja a magyar népzene morfológiai jegyeit. Az esetek jelentős részében azonban nem is csak puszta szerkezeti párhuzamokról beszélhetünk. Kijelenthetjük, hogy a nogajok zenei hagyományában feltűnően magas az olyan dallamoknak az aránya, amelyek a magyar népzene egyes ismert dallamtípusai közeli változatainak tekinthetők. Itt is találtunk párhuzamokat a magyar népzenekutatás által a kis ambitusú, valamint nagyívű, ereszkedő „ótörök ősrétegbe”46 sorolt dallamcsoportunkhoz, de a magyar zenefolklór szinte összes többi történeti rétegének, továbbá az azok különféle szegmenseibe besorolt, számos dallamtípusnak megleltük a nogaj megfelelőit. A legnagyobb meglepetést az okozta, amikor a magyar népzene új stílusának megfelelő dallamalakzatok is előkerültek, mégpedig olyan közeli változatokban, hogy némelyikére könnyedén rá lehet énekelni az adott típusok magyar megfelelőjének dallamait. Ez azért is számít érdekes felfedezésnek, mert etnomuzikológusaink egybehangzó véleménye szerint a magyar népzenei új stílus dallamvilága belső fejlődés során jött létre, s jelenlétét csak a 19. század óta lehet kimutatni.47 45 A nogajok ma az egykori Nogaj Horda területén szétszóródva, több diaszpórát alkotnak. A dobrudzsai nogajok a mai Romániában, az Al-Duna vidékén, Konstanca környékén laknak. A kyrim-nogajok a Krím-félszigeten, a koban-nogajok Oroszország Karacsáj-Cserkesz Köztársaságában, a Kubány és a Zelencsuk (nogajul Kőbán és Yilinçik) folyók közén, a kara nogajok pedig Dagesztán északi részén élnek. A Sztavropoli kormányzóság területén találjuk a jembojluk, a jetiskül és a jediszán, összefoglaló nevükön az acsikulak nogajok településeit, akiknek ősei a Krím-félsziget térségéből vándoroltak ide. Kisebb csoportjuk a Volga-delta vidékén, Asztrahán városa környékén telepedett le, ők a karagas nogajok. A nogaj kisebbség az Orosz Föderáció területén ma valamivel több mint százezer lelket számlál, a romániai nogaj diaszpóra pedig további tízezer főt tesz ki. Ugyancsak százezer fölötti lélekszámú nogaj diaszpóra él Törökországban, ahol a legtöbb közösséget Eski§ehir környékén találjuk. A 17. század elején, a nogaj-kazah háború következtében a nogajok keleti törzsei különváltak a többiektől, és leköltöztek az Aral-tó déli részére, ők a nogaj nyelvnek gyakorlatilag egy dialektusát beszélő, üzbegisztáni karakalpakok. 46 L. Paksa 1999, 105-139. 47 Vö. Bartók 1924, XXXV-XLVI. lap; Vargyas 1981, 254-343.; Paksa 1999,197-217.; Bereczky2013. 99
