Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)

A szekciók ülései - 3. Zenei szekció. Nemzeti hangtár - Gyimes Ferenc: Gondolatok a Nemzeti Hangtárról

"Magyarországon a Néprajzi Múzeum, a Rádió és Televízió, a Magyar Tudományos Akadémia népzenei kutatócsoportja^ Filmtudományi Intézet, a Petőfi Irodalmi Múzeum dokumentumgyűjteményei mellékgyűjtőköri szinten foglalkoznak a profilba vágó hangfelvételek gyűjtésével. A nagy gyűjtemények feltáratlansága, a központi nyilvántartás hiánya, ebből következően a magángyűjtemények feltérképezetlensége, a tárgyi és jogi védelem elégtelen volta oda vezet, hogy ezen értékek külföldre áramlásának ellenőrzése megoldhatatlan." (Szép Zoltán a Magyar Nemzeti Hangtár terveiről. — Petőfi Irodalmi Múzeum évkönyve 11. 1974. p.100-102.) "1940. április 13-án délelőtt, a Library of Congress Coolidge-Aud (tóriumában hangzott el Szigeti József — Bartók Béla hangversenye, kezdetleges módon a könyvtárosok egyike vette fel mint történelmi dokumentumot. Az amerikaiaknak van érzékük az ilyen események iránt, biztos vagyok benne, hogy Roosevelt beszédei ma is hallhatók a könyvtárban. Húsz évvel a nagy ember halála után, bonyolult tranzakciókkal, végre sikerült a koncert teljes műsorát (Beethoven: Kreutzer-szonáta, Bartók: I. rapszódia, Debussy: Hegedű-zongora szonáta, Bartók: II. hegedű-zongora szonáta) lemezre rögzíteni. Az ilyen visszakapcsolás a mi nagyszüleink idejében még elképzelhetetlen volt. Ma úgy vesszük, mintha jussunk volna hozzá. Kötelességünk, hogy megbecsüljük ezt a lehetőséget, hogy érezzük: privilégium ez. Énrám a múlandó események ilyen megrögzítése jobban hat, mint lányomra vagy unokámra, akik ezt mind természetes dolognak tekintik, és akik már ezzel nőttek fel." (így láttuk Bartókot 35.p. Qualiton LPX 11373-74) "Csepelen, Kovács József szoba-konyhás, kamrás lakásában 16 000 lemez sorakozik, kétszer annyi, mint a Széchényi Könyvtárban! Talán neki van a legnagyobb gyűjteménye a külföldi kiadóknál megjelent magyar vonatkozású felvételekből. Mindent precízen idéz, 16 füzet-katalógusában gondosan számon tartja, mi van a lemezeken. Lassan nem férnek el a lemezek, az ágyra is rá kell őket tennem. Ha itt lesz az ideje, megteszem, ők vannak többen — mondja, és lehetetlen nem komolyan venni." (Mola György — Magyar Ifjúság, 1981. november 27. 24-26.p.) Valamennyien személyesen és transzmissziónkon keresztül egyetemlegesen is felelősek vagyunk azért, hogy még csak nagy vonalakban sem tisztázott az olykor igen nagy értékű berendezések beszerzési — karbantartási — alkatrészellátási — rendszerként való működtetésének koncepciója; hogy a jelentős anyagi potenciállá is átváltható szellemi erő, a komoly társadalmi hozzájárulással és az egyén áldozatkészségéből megszerzett szakértelem szétforgácsolódik, s az integrációnak még annyi perspektívája sem mutatkozik, hogy akár csak egyetlen intézmény is "hajlandó lenne" felvállalni — legalább addig, míg enyhébb szelek fújnak majd a világgazdaságban — a témagazda (megengedem: nem éppen felelősségmentes) szerepét. A megóvás-továbbadás természetesnek elfogadott rendjéből miért rekesztődnek ki szégyellt rokon módjára éppen a hangok. Mindegyik, e profilban működő intézmény elégséges okot tud felhozni, miért nem vállalja e terület gondjainak feltérképezését, az elvi-szervezési kérdések tisztázását, a megóvás módszereinek kikísérletezését, a berendezések kompatibilitásának kidolgozását, ezek összehangolt rendszerbe fogásával egy de83