Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
XI. A szanálás évtizede (1930-1939)
súlyos helyzetet és a jobb jövő megteremetése érdekében az elnök áltál kitűzött célokat. Dr. Friedmann Ignácz itt is nagy lelkesedést keltett szívből jövő és meggyőződéstől áthatott buzdító beszédével, a boldogulás egyedüli lehetőségéül az ipart és földművelést jelölvén meg. Nagel Emil végrehajtó bizottsági elnök szép színes képekben mutatta be az egyesület két intézményét. A gyűlés után dr. Friedmann Ignác a szegedi cionista helyi csoport helyiségében is megjelent és nagy tetszéssel fogadott beszédet intézett az ifjúsághoz. Szegedről is jelentős számban kapott az egyesület új támogatókat. Még be kell számolnunk néhány tételről, melyek ezen nevezetes évben a pénzügyi helyzet vastag jegének felengedését szolgálták. A Generali, jubileuma alkalmából 1.000.- P-t adományozott, Budapest Székesfőváros 1.000,- P. segélyt engedélyezett. A m. kir. népjóléti minisztérium pénzsegélyen kívül ruhát és cipőt, a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium 700.-, a Magyar Nemzeti Bank, a m. kir. Földművelésügyi minisztérium és Tébe 400—400 pengőt adományozott. A Beer Henrik alapítványhoz a család 1.200 pengőt ajánlott fel, Ullmann Rudolf apja: Ullmann József, a Mikéfe egykori növendéke emlékére 1.000 P emlékadományt nyújtott át. A Winterberg-féle ingatlan értékesítéséből 960 P jutott az egyesületnek. Dr. Friedmann lgnácz propaganda bizottsági elnök irányításával első ízben rendezett az egyesület nyilvános chanukai felszabadulási ünnepélyt a Goldmark-teremben, belépő díjakkal. Az ifjúság szereplőin kívül kiváló művészek: mint Kálmán Oszkár és Somló József, a m. kir. Operaház tagjai, valamint Bércéi Vera zongoraművésznő szerepeltek, továbbá 3 volt növendék, köztük Barát Endre, az akkor feltűnő fiatal zsidó költő. Viszont a széderünnepély hosszú idő után ismét az otthonban volt. A tanoncotthonnal kapcsolatban kiemelendő, hogy több értékes növendéket helyeztek el az Engel Károly-féle elektromos gyárban és Komját Ernő egyéb műhelyek megszerzésében is segítségre volt. Dr. Deutsch Ernő az évvégi vizsgálatok vezetője ez évben is előadást tartott a Népegészségügyi Múzeumban. Héber Bernát a szociális szempontok mérlegelésére hívta fel a figyelmet és a növendékeknél még a hibákkal szemben is elnézést kérve, Komját Ernő összekötő kapcsot kíván az intézmények között, Nagel Emil javaslatára pedig elhatározták, hogy a felszabadult és elhelyezkedni nem tudó kertésznövendékek az otthonban maradhassanak. A telepen chalucokat is 176
