Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)
Források
zúzták. Az Aront is súlyosan megsértették, és az előcsarnokban lévő kőperselyt szintén szétzúzták. Természetesen a zsinagóga bútorzatának (padok, stb.) nyoma sincsen. A szétrombolt kőkorlát és előimádkozói asztal darabjai első tekintetre hiánytalanul megvannak. A mádi zsidó település a XVIII. század végén vett Lengyelországból való bevándorlás révén nagyobb fejlődést és 1784-ben Zemplén megyében 6370 zsidó volt és 1825-ben 15075. A Zemplén megyei települések közül Mád a jelentékenyebbek közé tartozott. A deportálás előtt még mintegy 500 zsidó lakott Mádon és a deportálásból 30— 40 tért vissza, akiknek száma azonban csökkenőben van. A műemlék védelmet tehát a templomra kiterjeszteni sürgős volna és a helyreállítási munkálatokat biztosítani kellene. Meg kell említenünk, hogy Tállyán ugyancsak a XVIII. századból származó zsinagóga van igen szép fa faragású Áronnal. Ezt a templomot azonban az ottani hitközség helyre hozta, sőt a monoki Áront is a templomba áthozták. A tarcali és egyéb környékbeli zsinagógákról ez idő szerint még nincsen értesülésünk. Mellékeljük a mádi templomról az 40-es évek elején készült felvételeket valamint a mostani állapotról készült felvételt azzal a kéréssel, hogy ezeket nekünk visszajuttatni szíveskedjék. Megkülönböztetett tisztelettel: Az Országos Magyar Zsidó Múzeum nevében üv. igazgató, elnök [Grünvald Fülöp, Naményi Ernő] 83
