Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Zsidi Vilmos Nagyon helyesnek találjuk, hogy felvetették azokat az országos problémákat sőt, azokat a személyi kérdéseket is, amelyek a további előrehaladáshoz feltétlenül szükségesek. Sőt, a tanári kar értekezlete a felhívás pontjain túlmenően felszólalások keretében foglalkozott olyan személyi kérdésekkel, amelyeket szükségesnek tartott a helyes kibontakozás, a szocialista demokratizmus további kibontakozása érdekében. Felmerült ezen az értekezleten, hogy széles körben be kell vonni a párt és az állam legfelsőbb vezetésébe azokat az elvtársakat, akik valóban odavalók és megmutatták az elmúlt években, hogy a néptömegek érdekeit teljes egészében képviselik. Nagy Imre elvtárs neve mellett felmerült Lukács György, Donáth Ferenc és más elvtársak neve. Ugyanakkor állást foglalt az értekezlet amellett is, hogy következetesen tovább kell folytatni azokat az intézkedéseket, amelyeket a júliusi határozat már elindított és szükséges, hogy a Politikai Biztonságból, a párt- és az államvezetésből leváltsanak olyan embereket, akik bebizonyították, hogy nem tudnak, nem akarnak a helyes kibontakozás irányában tevékenykedni. így mindenek előtt Kovács István, Szalai Béla, Andics Erzsébet, Béréi Andor neve merült fel. /Taps./ Természetes, hogy ezeket a nagyon helyes országos követeléseket nem akarja senki diáksztrájkhoz, vagy más ilyen eszközhöz kapcsolni. Amikor hangot adunk ezeknek a követeléseknek, abban a tudatban fogadjuk el, hogy tudjuk : megfelelő helyeken, a párt és az állam vezető szerveiben ugyancsak megvan ennek a törekvésnek erős tábora, amely egyre inkább érvényt fog szerezni a tömegek és a mi kívánságainknak is és bízunk abban, hogy ez a vezetés valóban meg is fogja valósítani törekvéseinket. Befejezésül annyit akarok még mondani: nagyon jó, hogy konkrétan, határozottan és halogatást nem tűrő módon vetették fel azokat a belső problémákat, amelyek az egyetemi munka, a szervezeti, politikai tömegmunka jobbátétele szempontjából szükségesek. Reméljük, hogy nem kerül sor sem tüntetésre, sem sztrájkra, amit az elvtársak kilátásba helyeztek, bár ennek megvan a romantikája, de a veszélye is. Reméljük, hogy a mostani értekezlet hangneme, az eddig lefolyt vita biztosítéknak tekinthető arra, hogy igen éretten, higgadtan tárgyalják a legbonyolultabb és legnehezebb kérdéseket is és nem engedik, hogy helyes törekvéseinket azok az erők, amelyek most fellépnek, elgáncsolják és maguk számára kovácsoljanak ezekből fegyvert. Ezeket a gondolatokat akartam elmondani az oktatói értekezlet anyagából. Befejezésül ismétlem, teljes egészében támogatjuk az elvtársaknak pontokba foglalt követeléseit. Egyetemünk azzal válik méltóvá Marx nevéhez, hogy a szocialista demokratizmus kibontakozásának egyik fontos bástyája, végvára lesz. /Taps./ Elnök: László elvtárs válaszol arra a kérdésre, hogy hol van most Fogarasi elvtárs. László Imre: Amikor kimentem, beszéltem telefonon Fogarasi elvtárssal. Jön, elment érte az autó. Elnök: Még egy bejelentés: az elnökség kéri, hogy névtelen leveleket ne küldjenek. A demokratizmushoz az is hozzátartozik, hogy írják alá a nevüket. Ebből semmi baj nem lesz, az előbb látták, hogy elégettük az egyik levelet. A következő javaslat érkezett: A szegedi elvtársakat hívjuk meg. Ha máskép nem lehet, küldjék el értük az Egyetem kocsiját. /Helyeslés. - Taps./ [...] Kurbek Gábor: Kedves Elvtársak! Engedjétek meg, hogy a nagygyűlést üdvözöljem a csepeli ifjúmunkások nevében. /Lelkes taps és éljenzés./ Ez után a taps után nem ott kell kezdenem hozzászólásomat, ahol akartam, hanem elébe kell vágnom a dolgoknak. Ebből a tapsból látszik az, hogy a ti hozzáállástok jó, ami az egyetemi ifjúság és a munkásifjúság közötti jóviszonyt illeti. Persze, voltak különböző akadályok, nem akarok róluk beszélni, mik voltak ezek, - ezt jól tudjátok. Azt szeretném elmondani, hogy az utóbbi napokban igen sok helyen az országban, különböző fórumokban gyüléseznek, az emberek vitatkoznak, politizálnak és meghányják-vetik a világ folyásának eseményeit. Úgy éreztük, - különösen ifjúmunkások - hogy mindenkinek a hangját hallják, de a mienket nem, a mi véleményünk nélkül intézkednek, nemcsak itt. Örvendetes dolog, hogy meghívtatok bennünket és örömmel veszünk részt ezen a nagygyűlésen, de számtalan ilyen gyűlés volt, ahol nem képviseltethettük magunkat kellő 182
