Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Budapesti Műszaki Egyetem, Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Dokumentumok, 1956 Budapesti Műszaki Egyetem, Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem1'7 1. Budapest, 1956. október 15. Beszámoló a Budapesti Műszaki Egyetem helyzetéről 854/2-97/1956. Oktatásügyi Minisztérium, Poros Tamás főosztályvezető elvtársnak, Budapest. V.. Szalay-utca 10. Hivatkozással szóbeli megbeszélésünkre, előteijesztem az Egyetem általános helyzetéről szóló rövid összefoglalást: 1. / Elhelyezési szempontból az egyetem 1938-hoz képest kb. 40%-kal fejlődött, a hallgatók létszáma viszont két évvel ezelőtt még a háború előttinek kereken hatszorosa volt, ami egy rendkívüli méretű zsúfoltságban nyilvánult meg. A jelenlegi hallgatólétszám is többszöröse az 1938-as állapotnak, úgyhogy épülettérfogat és hallgatólétszám viszonya ma is kb. 2-2,5- szer kedvezőtlenebb mint a világháborút megelőzően volt. Ez a körülmény a kiképzés színvonalában nagyon súlyos akadályokat jelent, mert nincs korszerű laboratóriumi kiképzés a Műszaki Egyetemen, de ezenfelül pl. a Gépészmérnöki Karon 1,7 hallgatónak van egy rajztermi munkaasztala. Ez azt jelenti, hogy a hallgató a rajzait nagyrészt nem az Egyetemen készíti el, hanem otthon nem mindig megfelelő körülmények között. 2. / Az oktatói testület az 1949-54-es évek gyors létszámemelése következtében nagyon sok fiatal asszisztenssel és adjunktussal bővült. Ezek közül nem kis számú a professzorok megkérdezése vagy esetleg ellenzése ellenére került az Egyetemre. Nagyon sok helyen hiányzik ennekfolytán a tanszékeknek az a feltétlenül megkövetelt tudományos légköre, ami nélkül magasabb színvonalú egyetemi oktatást nem is lehet végezni. Szomorúan jellemző, hogy az asszisztencia csak kb. 5 %-ban rendelkezik tudományos minősítéssel. A tanárok erős terhelése miatt, valamint számos egyéb körülmény miatt igen nehezen alakulnak ki tudományos iskolák. Ezt mutatja az, hogy egy-egy tanszék betöltésénél alig- alig lehet megfelelő, tényleg alkalmas szakembert találni és igen sok tanszék vezetését ma is docensekkel kell megoldani. 117 117 A forrásközléseknél több szempontot is figyelembe vettünk. Elsősorban azt, hogy lehetőleg olyan dokumentumok kerüljenek közlésre, amelyek nyomtatásban még nem jelentek meg, illetve amelyek a BME Levéltárában találhatók (ahogy az eseménytörténeti rész forrásokra való hivatkozásaiból is kitűnik, számos fontos dokumentum ott nem lelhető fel). így például itt nem került közlésre az események szempontjából egyébként megkerülhetetlenül fontos 14 vagy 16 pont (az eseménytörténeti rész hivatkozásai között szerepel). Viszont közöljük az oktatók Forradalmi Bizottsága megalakulásáról szóló jegyzőkönyvet, illetve az első határozatokat, bár ezek korábban már közlésre kerültek (Pedroni I. kötet 43., 49. p.). Másodsorban olyan források közzétételére is törekedtünk, amelyek nem közvetlenül a forradalmi eseményekhez kapcsolódnak, hanem annak előzményeihez, következményeihez vagy annak érdekes adalékai (pl. 2., 8., 10. számú dokumentumok). 85
