Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Kiss Márton állatorvos hallgatók nem várhatják tétlenül, hogy mások kaparják ki a gesztenyét a parázsból. Harka Ödön IV. éves hallgató a Petőfi kör vitáin való részvételre mozgósított. Megállapítható, hogy nevezettek voltak, akik a diákság élére álltak, mivel minden évfolyam gyűlésén részt vettek hasonló tartalmú felszólalásaikkal, mint mondották, azért, mert az V. évfolyamra már nem lehet számítani, nekik kellett kézbe venni az irányítást. Bucsay Dezső okt. 18-án a m[arxizmus]-l[eninizmus] oktatásának eltörlését követeli. A IV. évfolyam gyűlésén éppen a fenti személyek hozzászólásaik és irányításaik nyomán az évfolyam élére jobboldali vezetőket választanak. Puhala József helyett - aki párttag és évek óta évfolyamtitkár volt - Jakab Rezsőt és Harka Ödönt választják. A jobboldali vezetés előretörésének hatására már okt. 22-én egyes oktatók Főiskoláról való kitiltását követelik /Pozsonyi, Zalán, Losoncziné/, mint utóbb kiderült, mások is voltak az ún. fekete listán. Ugyanakkor a hallgatók közül igen sokan jártak el különböző egyetemek ifjúsági gyűléseire, ahol különböző politikai követeléseket tárgyaltak. Jakab Rezső IV. éves hallgató és még egy társa részt vesz a Képzőművészeti Főiskolán az írószövetség rendezésével tartott gyűlésen, ahol a 23-i tüntetést tárgyalták meg. Okt. 23-án Főiskolánk is részt vett a tüntetésen. A hallgatóság már 23-án reggel nem megy el Kotlán professzor órájára és Mócsy igazgató utasítása ellenére elmennek a Műegyetemre. Az igazgató és a tanárok egy része a felvonuló hallgatók után ment. Tary Mária és Guoth János végig a hallgatóság között marad. A későbbiek során a két személy, de különösen Tary Mária igen aktívan tevékenykedik a Főiskolán. A megalakult Nagy Imre kormányt általában örömmel fogadták, azonban e kormánnyal szemben a bizalmatlanságot mutatja, hogy Tary Mária 26-án megéri Markói Bélát, hogy szerezzen egy követségi gépkocsit, amivel Kovács Bélát /kisgazdapárti vezetőt s az új kormány földművelésügyi miniszterét/ Pécsről Budapestre hozzák, mivel Nagy Imrében nem lehet bízni. A kocsival ment volna Igler György nevű 1. éves hallgató. Ez világosan mutatja Tary M. politikai célkitűzését. Meg kell jegyezni, hogy okt. 23-a előtt szintén ezek az oktatók (Tary, Guoth) foglalkoztak legtöbbet a hallgatókkal és a kibontakozott politikai légkör nagymértékben tükrözi nevelő munkájuk eredményeit. A Főiskolán erőre kapott hangulatot és cselekményeket mutatta: a párthelyiség feldúlása, a szakszervezet és a kommunisták elszigetelése, a párt után a Marxizmus-leninizmus tanszék helyiségeinek átadása a „forradalmi” diákbizottságnak, akik a tanszék dolgozóit a helyiségekből kitiltják, személyes holmijaikat sem engedik elvinni, kulcsaikat elveszik. Ezzel a politikai nevelőmunka megszüntetése mellett az is cél volt, hogy megakadályozzák a párt újjászervezésének egyre reálisabb lehetőségét. Ezen túlmenően, olyan ellenforradalmi tüntetés indul meg, ami igazolta az események során felszínre kerülő új vezetők /a diákság részéről Tary Mária és a többi aktívan szereplők/ állásfoglalását, pl. az épületekről a vörös csillagok leverése, a vörös zászlók széttépése, Marx, Engels, Lenin, Sztálin és a magyar politikai, valamint állami vezetők bekeretezett képeinek széttörése, szemétre dobálása, pártokmányok tépése, Lenin, Sztálin gipszszobrainak fákra való felakasztása. A káderanyagok széthurcolásakor az egyes kommunistákét és a M-l. tanszék dolgozóiét Halmos György magához vette átnézés céljából, később arról beszélnek, hogy nevezett ezeket elégette, mások szerint illetékesekhez juttatta. Okt. 30-án a tűzszünet napján az előzőleg átalakult forradalmi diákbizottságot - mely főleg a DISZ vezetőkből tevődött össze - forradalmiság hiányában leváltják és új forradalmi diákbizottságot hoznak létre, amelynek elnöke Harka Ödön, Halmos György, Horváth Sándor, Jakab Rezső, Srágner István IV. éves hallgatók lettek. Az új „forradalmi” diákbizottság megszervezi a fegyveres kapuőrséget, melyhez fegyvereket különböző módon szereztek /kerítésen bedobált, katonai tanszékről elhordott fegyverek és egyesek élelmiszerért cserébe szerzett fegyverekkel, pl. Czabarka János/. Egyes tagja egyetemi zászlóalj felállítását követelik. A forradalmi diákbizottság majd minden tagja rendelkezik fegyverrel, de azok is, kik más feladatot látnak el /menzán élelmiszerhordás/. Lengyel Miklós a Nefelejcs utcai 60
