Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 23. (Zalaegerszeg, 2017)
Iski Szilvia: Keszthelyi pitaval anno. Gyilkosságok a Balaton-parti településen a 20. század elején – a korabeli sajtó tükrében
ZALAI MÚZEUM 23 2017 331 Iski Szilvia Keszthelyi pitaval1 anno Gyilkosságok a Balaton-parti településen a 20. század elején - a korabeli sajtó tükrében2 3 4 5 Keszthely (1. kép) hétköznapjairól részletesen értesülhettek az olvasók a korabeli helyi lapokból. A századelő újságcikkei közt az igazi szenzációt a bűnesetek jelentették. A bűncselekmények mögött is kirajzolódik a Balaton-parti település képe úgy, ahogy a korszak emberei látták. Az 1901-ben a Laskay Tivadar által elkövetett gyilkosságok, valamint 10 évvel később Lé- nárd Ernő meggyilkolása már nemcsak a helyi, hanem az országos sajtóban is nagy feltűnést keltett. A Keszthelyi Katholikus Főgymnasium 1897-1898. évéről szóló értesítőjében leírás olvasható többek között arról, hogy kik azok, akik ,, szegény tanulókat élelmezéssel gyámolítottak’'? Ebben a névsorban olvasható, hogy Lénárd Ernő királyi közjegyző és Laskay Tivadar fakereskedő vállalták, hogy ,,egy-egy tanulót hetenkint 1 napon élelmeznek ”? A 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben a Lénárd és a Laskay név ismerősen csengett Keszthelyen. A Lénárd család a jog, míg a Laskay család többek között a kereskedelem és az építészet területén jeleskedett. „Megdöbbentőeset tartja izgatottságban városunkat. - A Laskay-ügy 1901-ben 1902. június 8. „Szép hazafias ünnep színhelye volt ma Keszthely. Gr. Festetics Györgynek a keszthelyi Georgicon lánglelkü megalapítójának szobrát leplezték le”6 7 - írta egy korabeli budapesti napilap, azonban az újság keszthelyi szenzációja elsősorban nem a szoboravatás, hanem Laskay Tivadar bűnügyi tárgyalása volt, amelyről részletes tudósítást közölt a lap. Laskay Tivadar közismert keszthelyi család tagja. Apja Laskay Ferenc, aki a Fő téri plébániatemplomhoz 1878-79-ben, mint „keszthelyi építőmester megépítette az új tornyot”? édesanyja Lichtenwallner Mária. Nagyszülei közül Laskay Antal kőművesmesterként, míg Lichtenwallner Ferenc ácsmesterként tevékenykedett. „A Lichtenvallner család az 1780-as években költözött Keszthelyre, jómódú és tekintélyes család volt, amelyik két generáción át tanácsosi pozíciókat is elfoglalt.”8 Laskay Tivadar testvérei közül Emil folytatta apjuk hivatását, építész lett, míg Ernő fűszerkereskedést vezetett a Kossuth Lajos utcában. 1900 decemberében egy szerencsés kimenetelű baleset történt a keszthelyi Andrássy téren (a mai Fő téren). Laskay Tivadar lovaskocsija egy fának ütközött. Az így megbokrosodott lovak „afelfordult kocsival a Szt- Háromság-térről a Szommer-féle vendéglő előtt álló lámpának, majd a Neuwald szabó üzleténél levő egyik fának mentek neki, a hol sikerült a megvadult lovakat elfogni és megfékezni.”9 Laskay kocsisai nem sérültek meg. Laskay Tivadar életében nem ez volt az egyetlen szerencsétlenség. 1899. december 9-én gümőkórban elhunyt felesége, Kossá Katalin.10 Házasságukból 3 gyermek született, Ferenc, János és Margit, valamint együtt nevelték a feleség első házasságából született fiát, Marton Lászlót. Az asszony temetésére december 11-én került sor a keszthelyi Szent Miklós-temetőben. „Mély meghatottságot idézett elő a temetési szertar1 Pitaval: közérdeklődésre számot tartó bűnesetek és bírósági ítéletek gyűjteménye. 2 A korabeli újsághírek a tanulmányban betűhűen, korabeli helyesírással szerepelnek. 3 ÉRTESÍTŐ 1897, 191. 4 ÉRTESÍTŐ 1897, 191. 5 BV. 5. évf. 29. sz. (1901. július 21.) 4. 6 PH. 24. évf. 156. sz. (1902. június 9.) 3. 7 MÜLLER 2004, 198. 8 BENDA 1995, 336. 9 BV. 4. évf. 51. sz. (1900. december 16.) 7. 10 HALOTTI AK.VI 1895-1900. 1899/228.
