Kaján Imre (szerk.): Zalai Múzeum 20. (Zalaegerszeg, 2012)

Tanulmányok Asbóth Sándorról - Kurucz György: Az Asbóth család és Keszthely: Asbóth János keszthelyi tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801–1818

18

Kurucz György

komor hangulatát. Rumy Károly Györgynek Kazinczy Ferenccel folytatott levelezése szerint a nehéz természetű Festeticcsel csak egyedül Asbóth tudott kijönni.66 Festetics azonban megfelelő módon fogadta Asbóth távozási szándékát. A Directio 1818. május 30-i utasítása szerint ugyanis „ rendeltetik, hogy az eddig volt Praefectus Asbóth úrnak minekutána előbb immár ígértetett, hogy 2000 ft jutalomul elmenetele alkalmatosságával fog adattatni, már most ezen summa a crediti cassára assignáltatik, hogy azt ottan felvehesse, a többi fizetései és emolumentumai addig járnak néki, még itten Keszthelyen fog tartózkodni, egyebberánt pediglen Asbóth úr fiának a fél stipendium úgy mint 600fit mindaddig, migha a többi stipendiátusok között üresedés lészen esztendő számra megígérve lévén, Pécsben az agentiális Cassaba kifizetés végett assignaltatik, ha még eddig nem volna. ”67

Asbóth 1818. végén távozott Keszthelyről, s Zom- borban vállalt kamarai alkalmazást. A következő év nyarán, 1819. augusztus 24-én a Bács-szerémi Evangélikus Egyházmegye felügyelőjévé választották, s ezt a tisztséget 1823. június 20-án bekövetkezett haláláig viselte.68 Műveltsége, tanári munkássága, az iskolaalapító Festetics György közvetlen munkatársaként kifejtett tevékenysége következtében a ma-gyarországi, s az egyetemes mezőgazdasági szakoktatás történet egyik legjelentősebb személyiségeként tarthatjuk számon. Két fia Magyarország 1848/49. évi önvédelmi harcában fegyveresen, magas rangú tisztként vett részt. A Georgikon, melynek működését közel két évtizeden át Asbóth tanári, tiszti munkája, szellemisége is formálta, 1848-ban bezárta kapuit. Az iskola valamennyi hallgatója kész volt a legvégső áldozatra.

Jegyzetek

1 A korszak hazai politikai, társadalmi, művelődéstörténeti sajátosságainak áttekintéséhez lásd: Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában. Budapest 2002. A fentiek megerősítéseként közismert példaként említhetjük Hatvani Istvánt (1718-1786), a képzett teológust, a Debreceni Református Kollégium tanárát, aki Bázelben orvosdoktori diplomát is szerzett, majd Utrechtben, Leydenben tanult. A protestáns hallgatók külföldi tanulmányaival kapcsolatban lásd még: SZABÓ Miklós: Erdélyi diákok külföld egyetemjárása a XVI-XVIII. században. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Csetri Elek — Jakó Zsigmond - Sipos Gábor - Tónk Sándor. Bukarest, 1980. 152-168., BALOGH Piroska: Heyne és Schedius Lajos. A tudományos interakció modellje a göttingeni paradigmában. In: Göttingen dimenziói. A göttingeni egyetem szerepe a szaktudományok kialakulásában. Szerk. Gurka Dezső. Budapest, 2010. 127-140., KRÁSZ Lilla: „Bibliothekmedizin” kontra „Göttinger Medizin”. Magyarországi és erdélyi diákok a göttingeni orvosi fakultáson a 18. században, ln: Göttingen dimenziói. A göttingeni egyetem szerepe a szaktudományok kialakulásában. Szerk. Gurka Dezső. Budapest, 2010. 161-173.

2 A keszthelyi M. Kir. Gazdasági Tanintézet (1865- 1885) Évkönyve az itt fennálló Georgicon (1797- 1848) rövid történeti vázlatával. Szerk. Deininger Imre. Keszthely, 1885., SÜLÉ Sándor: A keszthelyi Georgikon, 1797-1848. Budapest, 1967., KURUCZ György: A Georgikon története. In: Georgikon 200.

Szerk. Fülöp Éva Mária. Keszthely, 1997. (továbbiakban: KURUCZ)

3 Vas Megyei Levéltár. Filmtár. Nemescsói evangélikus keresztelési anyakönyvek. Ezúton szeretném megköszönni Tilcsik György szíves adatszolgáltatását.

4 NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pótlék-kötet. Pest, 1868. 36.

5 Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, IV. A. 1. h./cc/ Nemességvizsgálatok, No. 5. Asbóth. Ezúton szeretnék köszönetét mondani Dominkovits Péternek az adatszolgáltatásért.

6 NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. A-B. Pest, 1857. 69.

7 KIS János: Kis János superintendens’ Emlékezései életéből. Első közlemény. Sopron, 1845. 58-63. (továbbiakban: KIS)

8 NÉMETH Sámuel: A soproni evangélikus líceum egy százada, 1681-1781. Sopron, 2007. 79-80. (továbbiakban: NÉMETH)

8 Francke, August Hermann (1663-1727), nagyhatású hallei egyetemi tanár, pedagógus, munkássága elsősorban Bél Mátyás pozsonyi tanári tevékenységének nyomán hatott Magyarországon.

10 NÉMETH 81.

11 NÉMETH 80.

12 Idézi: FABINYI Tibor: A soproni evangélikus líceum története (1557-1908). In: A soproni líceum. Szerk. Győrfíy Sándor - Hunyadi Zoltán. Budapest, 1986. 47- 48. (továbbiakban: FABINYI)

13 Pufendorf, Samuel (1632-1694), történetíró, filozó