Kostyál László – Straub Péter: Zalai Múzeum 19 : közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

A Kisfaludi Stróbl Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2009. november 3-án rendezett emlékkonferencia előadásai - Kerny Terézia: Kisfaludi Stróbl Zsigmond Szent Imre-szoborcsoportja

Kisfaludi Stróbl Zsigmond Szent Imre-szoborcsoportja 53 számos világi és egyházi közgyűjteményében és intéz­ményben megtalálható. 2 5 Például a zalaegerszegi Gö­cseji Múzeum Képző- és Iparművészeti Gyűjteményé­ben (9. kép), 2 6 a Székesfehérvári Püspökségen. 2 7 Külö­nösen a szentképeken (10. kép), képeslapokon figyel­hető meg hatása. 2 8 Ezek művészi minősége meglehe­tősen változó volt. A jó nevű grafikusoktól az amatő­rökig találhatunk példányokat belőlük, akárcsak a kis szentképekből (11. kép). Trianoni képeslap is készült, Szent Imre feje mögött a Nagy-Magyarországgal. Az aprónyomtatványok a kultusztörténet szempontjából bírnak jelentőséggel, művészi értékük nincs. Volta­képpen ezekkel az üzleti, kereskedelmi szempontokat szem előtt tartó nyomatokkal vette kezdetét Szent Imre alakjának elsilányítása, mely egy hamis sztereotip kép kialakításához vezetett. Ez a torz, meghamisított, femi­nin, negédes, enervált, vértelen alak a mai napig meg­határozza a közvélemény Szent Imréről alkotott felfo­gását és ikonográfiáját. 2 9 De nem csupán a főalak, hanem a szoborcsoport egészének kompozíciója is tovább élt a kortárs mű­vészetben. Az 1938. november 5-én fölszentelt Bu­dai Ciszterci Szent Imre-templom főhomlokzatának Markup Béla-féle timpanonrelietjén és Jézus Szentsé­ges Szíve-mellékoltárán vagy a máriabesnyői baziliká­ban, a kegyszobor feltalálását ábrázoló Márton Lajos­féle falképen (1942) is fölfedezhető reminiszcenciája. Szent Imre szobrát a konzervatív katolikus sajtóor­gánumok általában pozitív bírálatban részesítették. 30 De a nőiesen, lágyan hajló ifjú alakját számos burkolt vagy nyílt bírálat is érte. 3 1 Föltehetően e támadások mi­att a szobrász maga sem sorolta életműve legkiemelke­dőbb alkotásai közé, amit az is jelzett, hogy feltűnően keveset írt róla visszaemlékezésében. 3 2 A szobrot az 1956-os forradalom napjaiban nemze­tijelképekkel díszítették fel. Az Állambiztonsági Hiva­talok Történeti Levéltárában őrzött felvétel ismeretlen fényképésze azt a pillanatot kapta lencsevégre, amikor a magyar állami jelképekkel; az immár „Rákosi-címer" nélküli nemzeti lobogóval és az úgynevezett Kossuth­címerrel földíszített körtéri Szent Imre szoborhoz az emlékezés gyertyáit helyezi el a lakosság (12. kép). 33 Olyan szimbólumok kerültek ekkor a monumentumra, amelynek nem csupán az adott pillanatban volt jelentő­sége, hanem, mintegy tudat alatt, fölelevenítette s ak­tualizálta a szent középkori ikonográfiái tradícióját is. A fellobogózott Szent Imre-szobrot több amatőr fény­képész (Bárd István etc.) is megörökítette a forradalom napjaiban. Bár a fölvétel időpontja sem ismert, a hi­teles visszaemlékezések szerint közvetlenül a második szovjet bevonulás után készült. 3 4 Diákok egy csoport­ja utcakövekből barikádot emelt a Budafok-Háros felől közeledő orosz tankok ellen. Hősies ellenállásuk ele­ve tragédiára volt ítélve. A halomra lőtt fiatal áldoza­tokért mondtak imát a szobornál a környék lakói, ami november 4. után már életveszélyes demonstrációnak számított. Mivel a második szovjet megszállást éppen egy nap választotta csupán el Szent Imre ünnepétől, a városrész védőszentjének napja 1957-től természetsze­rűen fonódott össze a forradalom eltiprására történő, 1989-ig tiltott megemlékezéssel is. Jegyzet Kerny Terézia: Szent Imre-szoborcsoport. In: Szent Imre 1000 éve. Multimédiás DVD-ROM a székesfehérvá­ri millenniumi emlékév és kiállítás dokumentumairól. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Szent Imre 1000 éve című kiállításának katalógusa. Szerkesztette: Kerny Terézia. Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum. Szé­kesfehérvár, 2007. Kat. 145. Például: Szent Imre herceg (1930. VIII. 17.). In: Liber 4 Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Az adatok ösz­szegyűjtésében segédkezett: Cserhalmi Jenő, Pacher Béla. Budapest: 1929. 374-378, 452. Nr. 59. (Statisztikai köz­lemények 69/1.; Gergely Jenő: Az eucharisztikus világ­kongresszus Budapesten. Budapest, 1988. 36. (Népsze­rű történelem); Rajna György: Budapest köztéri szobra­inak katalógusa. Budapest, 1989. 356.; Prohászka Lász­ló: Kisfaludi Stróbl Zsigmond egyházművészeti alkotásai. Vigilia 71. (2006) 12-17.; -- [Bizzer István:] Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Szent Imre. In: „Országunk titkos ere­je." 1000 év 100 művész. Szerkesztette Csillag Péter. Bu­dapest, 2007. 41. Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Emberek cs szobrok. Budapest, 1969. 91. Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Ma­gyarországon 1790-1992. Budapest, 1993. 202. (História Könyvtár I.) Wéber Péter - Németh Sándor: Szózat a keresztény ma­gyar ifjúsághoz, annak pártfogóihoz és jóakaróihoz. Zász­lónk V. 5. sz. (1907. május 15.) Címlap belső borítója. Turcsik István: Zászlónk - száz éve leng... Forrás: http://www.opkm .hU /konyvesneveles/2004/l/16Turcsik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom