Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)

Kunics Zsuzsa: Gabona piacz-Főtér-Erzsébet királyné tér-A nagykanizsai Erzsébet tér kiépülése, története a dualizmus időszakában

270 Kuni e

s Zsuzsa meg Wajdits József 1871-ben a művész tánckönyvét „mindkét nembeli ifjúság számára" „Rajta párok tánczoljunk!" címmel.

4

0 Országos és nemzetközi hírű művészek (mint pl. Lonovics Hollósy Cornélia vagy a „florenczi négyes-társulat" Becker Jean vezetésével) mellett az 1860-as években a Kanizsai Dalárda is rendszeresen „Dalestélyeket" adott 400 fős közönség előtt pártoló tagjainak.

4

1 A Dalárdát Grünbaum József híres zenekara kísérte. A 12 képzett zenészből álló zenekar 1842-ben alakult, az 1880-as évek kezdetéig a város egyetlen zenekara volt. Játszottak Viktória angol királynő és a belga uralkodó jelenlétében s az 1885. évi párizsi világkiállításon is. Ahogy abban az időben hívták őket, a „kanizsai zsidó banda" rendszeresen muzsikált a Zöldfában tartott bálokon és a fennmaradt falragaszok szerint önállóan is rendezett táncvigalmakat

4

2 Kanizsai látogatásai alkalmával mindig itt, „megszokott helyén" szállt meg Deák Ferenc is politikustársaival.

4

3 Az 1869. évi képviselőválasztás előtt a szálló nagytermében rendezték májusban a Deák-párti értekezletet, ahol Csengery Antal követválasztását támogatták, majd júniusban itt mondta kortes beszédét a balközéppárt értekezletén Jókai Mór is Horn Ede mellett. (A város képviselője végül Csengery lett.)

4

4 A szálló bérlője, Neusiedler Pál 1863 májusában kibérelte a tér nyugati oldalán fekvő nagy kiterjedésű „volt sóházkertet", ahol „Zöldfakert" néven létrehozta a szálló nyári vendéglőjét.

4

5 A „séta- és mulatókertben" az 1860-as években rendszeresen játszott Grünbaum József zenekara, itt tartotta nyilvános dísztornázását a Torna-egylet, a gimnázium ifjúsága „tavaszi vigalmul" „mű-, ének- és szavallati akadémiá"-ját.

46 A nagyhírű Zöldfa Szálló 1871-ben bezárt. 1876-ban meghirdették eladásra a nagyterem tükreit, csillárait, padjait, a szobák bútorait, az ágynemüket, a hintókat, teherhordó kocsikat is.

4

7 Az 1929. évi városi monográfia és a későbbi helytörténeti munkák szerint a törvényszék már 1880-tól itt működött. Ezzel szemben az épület az 1880-as évek elején még honvédlaktanyaként szolgált (a 78. honvédzászlóalj katonái lakták). 1884-ben a szálló újbóli megnyitásának terve is felmerült, de a katonák 1885. év végéig az épületben maradtak. Az átépítés után végül 1887 tavaszán költözött ide, az új „Igazságügyi palotába" a törvényszék az igazságügyi hivatalokkal (a régi sóházból) s itt működött 1937-ig az új „Törvényház" felépüléséig.

48 (5. kép) A Zöldfakert a szálló bezárása után is tovább működött, az 1870-1880-as években a kanizsai közönség „kedvelt ozsonna és vacsorázó helye" lett, a vacsoraidő után pedig „a kertben fejlődött ki teljesen a korzóélet". A nyári vendéglők között-a hírlapírók szerint-a Zöldfa volt a leglátogatottabb. Neusiedler, a bérlő egy „díszes salonf ' is építtetett 1878-ban a társas zárt mulatságok részére.

4

9 1888-tól a téli hónapokban a kert vendéglőjében működött az Izraelita Jótékony Nőegylet népkonyhája. A „szegények tápintézetében" 1919-ig naponta 300 főként iskolás gyermek és felnőtt kapott meleg ebédet.

5

0 (10. kép) A kert területe fokozatosan csökkent, amikor az 1870-es években itt épült fel a börtön s a dohányraktár első földszintes, majd (1906-ban) kétemeletes épülete. A Zöldfakert 1907-ben szűnt meg végleg, a megmaradt telket két parcellára osztották, melyeken a felépítendő új igazságügyi és pénzügyi palota helyét jelölték ki.

5

1 A hivatali és uradalmi épületeken kívül, a tér északi részén, a Kvártélyház szomszédságában több jelentős lakóház épült a 19. század első felében, melyek klasszicista jegyeiket máig őrzik. Építőik a korszak legismertebb városi polgárai, legmódosabb kereskedői voltak. A bécsi (Magyar) utca becsatlakozásánál, a tér északnyugati részén 1820 körül készült el a később Gutmann- palotának nevezett egyemeletes épület.

52 Homlokzata nemes arányaival valószínűleg építésekor is kitűnt az egyszerű lakóházak közül, ma is az utcakép meghatározó eleme. Eredeti arculatát őrzi a középső részen a timpanonnal lezárt rizalit, kőkeretes kapuja, kerékvetői és az ajtónyílások keretei is. A kapu boltíve és kerete közötti mezőket egy-egy kiterjesztett szárnyú sas domború alakja díszíti (talán Kanizsa címerére utalva). Az 1952-ben végzett városképi- és műemléki vizsgálatkor még olvasható volt a kapu zárókövén az építés „1820"-as dátuma is.

5

3 Valószínűleg Strasser D. Lázár neves terménykereskedő építtette. Későbbi veje, Gutmann Simon Henrik 1832-ben vállalt raktárosi állást a kereskedésben, majd négy év múlva önálló lett. 1840-ben vette feleségül Strasser Annát. Mikor Strasserék a szabadságharc után Bécsbe költöztek, Gutmann S. Henrik átvette apósa gabona- és gubacskereskedelemmel és repceolaj finomítással foglalkozó üzleteit is. A Kanizsán keresztül építendő vasútvonalak előkészületei idején jó érzékkel fakitermeléssel és feldolgozással kezdett foglalkozni. A beliscsei üzemben és Nagykanizsán, a Csengery úton működő dongagyár és famegmunkáló telep termékei európai hímévre tettek szert.

5

4 A főtéri palota a Gutmann család lakóházaként szolgált (9 gyermekükkel éltek itt), s itt működött a család üzleti székháza is majd egy évszázadon keresztül 1931 -ig, a vállalkozás megszűnéséig.

5

5 (6. kép) Eredeti építési vagy későbbi, az egész házat ábrázoló átépítési tervrajz sajnos nem áll rendelkezésünkre, így nem ismerjük az épület beosztását. Az 1864. évi kataszteri felmérés szerint az utcavonalon 12 öl széles épületnek-a Báthory utcáig kinyúló telken már létezett a ma is fennálló két udvara, melyeket teljesen körbeépítettek. Egyedül a hátulsó udvarban,