Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

BÉRES KATALIN: Színikerületi társulatok Zalaegerszegen az 1920-30-as években

végéig társulataival a vidéki Magyarország kisebb településein tartott előadásokat. 65 Színház. In: ZmU. 1922. ápr. 26. 4. p. 66 Gábor Árpád és Kertay Ilka nevét nem jegyzi a Magyar Színművészeti Lexikon, Kertay Ilkáról tudható, hogy 1906 és 1909 között a szegedi színház társulatánál a női kar egyik tagja volt. Ld. Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája. A kőszínház és társulatainak története. (1883-1944) In: http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/ digitalis/szinhazl 883/tarsulatincvsorok.html 67 Színház. In: ZmU. 1923.jún. 17. 3. p. 68 Kmetty Lajos nevét nem jegyzi a Magyar Színművészeti Lexikon. 69 Halmi Jenő id. (1877-?) Színész, színigazgató. 1903ban kapott színházigazgatói engedélyt, a világháború után társulatával Vác, Salgótarján, Nagykőrös, Halas, Pápa, Győr, Kisvárda, Orosháza, Esztergom, Tata városokban játszott. A harmincas évek közepén csődbe jutott, társulata megszűnt. 70 A színházi közönséget is meg kell becsülni. In: ZmU. 1925. febr. 27. 3. p. 71 Radó Béla ( 1876-1963 ) Színész, színigazgató. 1912-tól kerületi színigazgatóként vidéken működött. 1926-1929 között Szekszárd-Keszthely-KőszegZalaegerszeg állomáshelyeken léptek fel. 1940 körül nyugdíjba vonult. 1945 után a Nemzeti Színházban kapott kisebb szerepeket. 7- 1929-ben a kerülethez tartozott Tapolca, Szekszárd, Kőszeg, Tata, Mosonmagyaróvár, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Csongrád, Hatvan, Abony. 73 Búcsúzik a színtársulat. In: ZmU. 1928. jan. 22. 5. p. 74 Gyurkovics fiuk a Színházban. In: ZmU. 1928. nov. 25.4. p. 75 A jövő hét elején véget ér a színiszezon. In: ZmU. 1930. jan, 18. 2. p. 76 Deák Lőrinc (1893-1980) Színész, színigazgató. Pályáját 1911-ben kardalosként kezdte. 1920-tól színigazgató volt, eleinte kisebb alföldi és Bp. környéki helységeket keresett fel, 1930-tól a Dunántúlt járta társulatával. 1931-től Kispest, később Hódmezővásárhely is kerületéhez tartozott. 1938 39-ben Beregszászon, Csapon, Sátoraljaújhelyen, Csepelen tartott előadásokat. 1943-1945 között a kassai társulat színésze és rendezője volt. Orosz fogsága után 1946-47-ben Kaposvárott és Székesfehérvárott lett igazgató. 1947ben visszavonták engedélyét. 1948-tól különböző budapesti színházaknál lépett színpadra. Pályája kezdetén táncoskomikus, majd szerelmes színész volt, később jellemszerepekct játszott. Színműveket is írt. 77 Kellemes kilátások mellett indult meg a zalaegerszegi színi szezon. In: ZmU. 1930. dec. 28. 3. p. 78 Szabó Ernő (1900-1966) Színész, rendező. Pályafutását 1917-ben gyennekszínészként kezdte. Az 1920-as, 1930-as években vidéki társulatoknál szerepelt, 1935-1937-ben Pécsett, 1937-1939 között Debrecenben volt színész cs rendező. 1940-től 1946-ig Nagyváradon játszott. 1946-tól a marosvásárhelyi Székely Színház színésze és főrendezője volt. 1955-től különböző budapesti színházakban: A Magyar Néphadsereg Színházában, a Fővárosi Operett-, a Blaha Lujza és a József Attila Színházban lépett színpadra. Fiatal korában jó humorú, remekül táncoló táncoskomikus volt, később drámai jellemszerepekct játszott nagy sikerrel. O volt a Szabó család című rádiós sorozat első Szabó bácsija. Több filmben is kiváló alakítást nyújtott, pl. a Hannibál tanár úr címszerepében. Romániában 1954-ben Állami Díjat, Magyarországon 1959-ben érdemes, 1965-ben kiváló művész kitüntetést kapott. 79 Kőmívcs Sándor (1897-1980) Színész. Színészcsaládból származott. 1919-ben a Budafoki Színkörben kezdte színészi pályafutását. Fellépett Ungváron, Munkácson és kisebb vidéki társulatokban, ahol szinte minden szerepkört - az operett buffótól a táncoskomikuson át a drámai szerepekig - végigjátszott. 1936-ban a debreceni színházhoz került. 1938-tól a Vígszínházban játszott. 1945-1948 között a Belvárosi és a Nemzeti Színházban lépett fel, majd 1951-től 1980-ig, haláláig a Madách Színház tagja volt. 80 Mészáros Ági (1918-1989) A Színművészeti Lexikon szerint 1934-ben, 16 éves korában lépett először színpadra. Ennek ellentmond az az adat, hogy 1933-ban Deák Lőrinc társulatával már Zalaegerszegen szerepelt, sőt Szlatinay Sándor: Vőlegényem a gazember c. operettjében ő játszotta a primadonna szerepkört. (ZmU. 1933. ápr. 27. 3. p.) 1936-tól Szegeden, Sziklai Jenő társulatában lépett színpadra. 1939-ben Németh Antal szerződtette a Nemzeti Színházhoz, ahol a társulat vezető müvésznőjeként naivaszerepeket, parasztlányokat alakított. Több filmben is játszott, pl. Talpalatnyi föld, A helység kalapácsa, Budapesti mesék stb. 1950-ben és 1954-ben Kossuth-díjat, 1950-ben érdemes, és 1953-ban kiváló művész kitüntetést kapott. 8

' Színház: megnyitó előadás. In: ZmU. 1933. ápr. 7. 4. p. 8

~ Litványi László: Színház. In: ZmU. 1933. ápr. 11. 4. p. 83 Színház. In: Zalai Napló, 1933. ápr. 11. 4. p. 84 Laurisin Lajos (1897-1977) Operaénekes (tenor). Tanulmányait a Rákosi Szidi színiiskolában, majd a Zeneakadémián végezte. 1926-1944 között az Operaház magánénekese volt. Koncerténekcsként is a legkiválóbbak közé tartozott. New Yorkban hunyt el. 85 Színház. In: ZmU. 1933. ápr. 26. 3. p. 86 Uo. 87 Fendrik Ferenc (Zalaegerszeg, 1911. aug. 24. Budapest, 1985. okt. 29.) író, újságíró. Zalaegerszegen járt középiskolába, itt kezdte újságírói és színműírói pályafutását is. Négy évig Párizsban élt, ahol egy kis lapot adott ki. Fiatalon jelentős sikereket aratott könnyed stílusú színműveivel, regényeivel, forgatókönyveivel. Budapesti színházakban több drámáját bemutatták. Volt egyszer egy asszony (1935), Okos házasság (1940), Aratás előtt (1942), Szerető fia, Péter (1942 k.), Két boldog hét (1943), Az én fiam (1944), Vera és családja (1947). 1945-től a Magyar Nemzet, 1956-tól a Népszabadság, majd az Esti Hírlap, 1979-től a Magyar Televízió külső munkatársa volt, színikritikákat és novellákat is írt. A hatvanas évektől újra több müve jelent meg. Szombat délután, egyedül (1968), Az ég teteje (1971), Két szék esőben ( 1981 ) 88 Litványi László: Színház. In: ZmU. 1933. ápr. 30. 3. p.