Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században

ZALAI MÚZEUM 17 2008 253 Megyeri Anna A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században Zalaegerszeg belvárosában, a Kazinczy téren áll a város egyik védett épülete. A ház különlegessége építészeti értékén felül a zalai megyeszékhelyen oly ritka folytonosság: ez az épület több mint száz esztendeje gyógyszertárként szolgálja a város lakóit. A város történelmi főterén álló házat nemrégiben újították fel. Az eklektika stílusában emelt épület vakolatdíszeinek egy részét a korábbi puritanizmus jegyében elvesztette, de még látható a Sütő utcára néző, békebeli hangulatú, városunkban ugyancsak ritka, kétszárnyú fa kapuja az oroszlánfejes kopogtatóval.

1 A Göcseji Múzeum fotógyüjteményében található egy kép az 1930-as évekből, melyen a Kazinczy tér házai keletről látszanak, s az előtte álló, akkor még földszintes, egykori Ján ház mögül kiemelkedik az egyemeletes gyógyszertár oromzata, rajta nagy betűk hirdetik DR. KASZTER PATIKA.

2 Dobribán Andor tulajdonában, aki maga is gyógyszerész, szintén van egy értékes felvétel Kaszter Ödön Szentlélek patikájának belső berendezéséről. A fotó 1939-ben készült, édesapja, Dobribán Andor (1916-1981) őrizte meg, aki 1949-ben vette át a gyógyszertárat Kaszteréktől. E ma már közismert fotó eredetijéből magántulajdonban még két nagyítást őriznek.-^ Pesthy Pál 193l-ben megjelent városismertetőjében a fontos megismerni valók között szólt a patikáról. Blázy Árpád gyógyszerész alapos kutatásaiból ismerjük a város gyógyszerészeiének korai történtét.

4 Tőle kaptam Fábián Istvánné gyógyszerész asszisztens 1973-ban készült szakdolgozatát, aki az akkor nemes egyszerűséggel csak 8/25-ös számú gyógyszertárnak nevezett egykori Szentlélek patikában dolgozott, s „Zalaegerszeg első gyógyszertárának története" címmel írt dolgozatot e patikáról, melyben felhasználta az akkor még élő egykori munkatárs, Kovács László szóbeli közléseit is, így számomra is segítséget nyújtott néhány adat tisztázásában.

5 A Göcseji Múzeumban 1990-ben rendeztünk „Az patikárius mesterség szolgalatja" címmel kiállítást, ahol bemutattuk a patikában használt edényzetet is, melyek értékesebb darabjait a régi patika berendezéséből örökölték Kasztcrék. Köztük biedermeier Alt Wien porcelánok különféle gyógyszerészeti anyagok tárolására szolgáltak, a fújt opál üveg edény terpentinolaj, a tömzsi üveg „Kalium ferrocyan.fi.", azaz sárga vérlúgsó tárolására szolgált.

6 2000-ben, a „Központok a Zala mentén" című állandó kiállítás előkészítésekor restauráltattunk két nagyon rossz állapotú régi szekrényt a patika korábbi berendezéséből.

7 2001-ben hívta fel a figyelmemet dr. Izsák János a Székesfehérváron élő Bach Gézáné Horváth Ilonára (1913-2006), aki Zalaegerszegen született, édesapja dr. Horváth Ferenc ügyvéd volt, édesanyja pedig a patikus Kaszter Sándor ifjabbik leánya, Ilona. Nem csalódtam, az ifjúi hangú, derűs, gyermekien kék szemű, mindenki által csak Zsuzsiként ismert asszony kedvesen fogadott, s megosztotta velem emlékeit.

8 Kölcsönzött számunkra négy fényképalbumot, melyek közül kettőt akkor pár éve maga állított össze. A fotókat nem időrendben rendezte el, az eseményeket, a családtagokat kedve szerint csoportosította, a 19. századi felvételek békésen megfértek benne a maiakkal.

9 2006-ban a közgyűjtemények szakmai napján ezekből mutattam be jó néhányat. A mellettük felsorakoztatott dokumentumokkal, tárgyakkal, interjúrészletekkel illusztráltam, mi módon épül fel, gazdagodik múzeumunk szerteágazó történeti gyűjteménye, s akár több év alatt miként gyarapodik egy foglalkozástípusra, egy család magántörténelmére, mindezekkel Zalaegerszeg társadalomtörténetérc vonatkozó emlékek halmaza. Tanulmányom az előadás kibővített változata, mely a régi ház falai között egykor élt család életmódjának, a helyi társadalomban betöltött szerepének bemutatását kísérli meg a fellelhető