Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Haász Gabriella: Múzeumi gyűjtemények és nyilvántartás a XIX–XX. század fordulóján. A sümegi Darnay Múzeum példája

216 Haász Gabriella tői jelent meg. A hírek kiemelik és röviden jellemzik a nevezetes szerzeményeket, Bethlen Gábortól, Pázmány Pétertől kezdve II.Rákóczi György okmányain át Széchényi Ferencig, Deák Ferenc leveleiig vagy Andrássy Gyuláig.

13 A művészvilág jeleseinél a kortársakig ment el Darnay, ahogyan az egyházi személyiségek kéziratainál is. Az irodalomtörténeti sorozat szintén több évszázadot ölelt fel; Cserey Mihályon és Zrínyi Miklóson kívül külön említés történik Barcsay Ábrahámtól kiindulva Jókai Mórig egész sor számontartott íróról, költőről. Részletezést olvashatunk Vachott Sándor vagy a Kazinczy-Kisfaludy-leveleket közvetítő Pápay Sámuel hagyatékáról.

14 Az irodalmi relikviák többsége azonban még nem írható be a kéziratgyűjteményi listába - sorsuk és jelenlegi helyük további kutatás tárgya. A kézirat- és okmánygyűjtemény nagyságáról több, egymástól nagyon különböző számadatunk van. A Vasárnapi Újság 1905-ben több mint 7000 db-ról ír, beleértve a Kisfaludy-hagyaték megmaradt és újra gyarapodó anyagát is. Két évvel később, az Ingyen Naptárban viszont csak 5000 db-os gyűjteményről esik szó, a történeti iratokkal együtt. Ugyanekkor a kéziratgyűjteményi bélyegzővel ellátott darabok száma még 1908-ban sem haladta túl a 2900-at, amint az összeállított listából kiderül. Darnay Kálmán 1904-1905 táján több olyan iratot adományozott a csurgói Református Gimnáziumnak, amelyet előzőleg már ellátott bélyegzővel. Ebből az időből csak erről az ajándékozásról tudunk, de ha emögött a gyűjtemény rendezése, átválogatása, esetleg szelektálása állt, akkor további eladományozások is történhettek, bélyeges és bélyegző nélküli darabokból egyaránt. A teljes iratgyűjtemény nagyságáról így az 5000 és a 7000 is csak becsült adat, és az 1909-ig bekerült, a leltári füzetekbe akkor beírt anyag is jóval alatta marad mennyiségben - ez is kb. 2900-ig jut. Arról, hogy Darnay mikor kezdte el a bélyegzést és rendszerezte-e őket menetközben, csak közvetett adatokból lehet képet alkotni. A csaknem 2900-as listán belül több összefüggő irategyüttes megmaradt, más jeles iratoknak vagy gyarapodásoknak viszont csak a hiánya látszik. A lista első fele a 703-as sorszámig tart és a kézirattár eredeti beosztását mutatja az 1898-1900-as évekig bezárólag. Irodalomtörténeti értékű iratok szerepelnek elöl, többek között Fejér György, Arany János, Kazinczy Ferenc, Szigligeti Ede levelei vagy pusztán aláírásai. Bélyegzőt kapott két, látszólag nem ideülő dokumentum: egy 1885-ös régészeti közgyűlés és kirándulás résztvevőinek két névsora. A korabeli tudományos világ képviselőinek kézjegye lehetett az érték, ami megőrzésre érdemessé tette őket. Mindössze 13 irat tartozik ebbe az irodalmi csoportba. Közrejátszhat a hiányban a már említett szelektálás, hiszen a 13-ból 7 irat éppen Csurgón került elő. A Kisfaludy-hagyaték ebbe nem számított bele, ez egymagában nagyobb terjedelmű volt, mint az egyéb korai kéziratos anyag. Darnay ezt ekkor még elkülönítve kezelte, és mint láttuk, egy részét át is adta a Nemzeti Múzeumnak. Az irodalom után a történeti okmányok következtek. Közülük az első megmaradt darab I. Ferdinánd király cseh nyelvű oklevele, és ezzel kezdődik a magyar történelem szereplőinek és kiemelt eseményeinek időrendi sorozata - az egykor idetartozó 296 iratból ma 70 van meg. A levelek, iratok vagy irattöredékek ereklye szerepet töltöttek be; nem annyira az irat tartalma volt fontos, hanem az, hogy a látogató ilyen formában találkozzon egy-egy történelmi személyiséggel, még ha csak egy aláírást is lát tőle. A XVII-XVIII. századi iratokon kívül csaknem teljes az 1848^9-es szabadságharc nyomtatott hirdetményeinek, hírleveleinek együttese is. A magyarországi gyűjtemények között ritkaságszámba megy az az iratcsoport, amely a történelmi iratok után található. Az egyházi méltóságok levelei illetve kéziratos, aláírt emlékei néhány kivétellel (Oláh Miklós, Barkóczi Ferenc) a kortárs, XIX. század 2. felében élt elöljáróktól származnak. Rangsor és székhelyek szerint következnek a nevek egymás után, legelöl IX. Pius pápával, majd esztergomi, kalocsai érsekek egy-egy egri és zágrábi érsekkel. Őket a püspökök hosszú sora követi, Csanádtól Temesvárig, egy-egy székhelyről több püspök kézjegyével, szórványosan a XIX. század első feléből is. Utánuk a görögkeleti és református püspökök, érseki helynökök levelei jönnek a listán, majd a bencés főapátok, apátok, és egy-egy irat ferences rendfőnöktől, premontrei préposttól, és 1880-ból a főrabbitól. A klérus 75 iratból álló sorozatából 64-et jelenleg is Sümegen ill. Keszthelyen őriznek. A kortárs hírességeket összegyűjtő lista 2. felében a különböző művészeti ágak képviselőinek emlékei szerepelnek, itt is már csoportosítva. Ahogyan az egyházi elöljáróknál, egy-egy aláírt névjegykártya vagy újságból kivágott fénykép is jelenthetett önálló tételt. A festőket a szobrászok követik, majd a színészek és színésznők, az operaénekesek - a zeneszerzőknél a saját kezűleg kottázott dallamrészlet és aláírás is megfelelt. A művészek irataiból 39 maradt meg. A kézirattár első nagy egységének lezárását jelzi, hogy a művészek listájának vége felé, a 701. szám alatt 1898-as keltezésű levél szerepel. 1880-as évekbeli, közvetlenül a gyűjtés időszakából való dokumentumok az egyháziak között is előfordulnak, vegyesen a korábbi évtizedekkel. Darnay szülőházbeli kiállításában a kéziratokat díszes albumokban lehetett