Zalai Múzeum 5. (Zalaegerszeg, 1994)
Neugebauer-Maresch, Christine: Überlick über das Endneolithikum im Unteren Traisental
Uberlick über das Endneolithikum im Unteren Traisental 11 Anmerkungen: 'Fundberichte aus Österreich, seit 1981. 2 E. Ruttkay, Jungsteinzeit, in: J.-W. Neugebauer, Herzogenburg—Kalkofen, Fundberichte aus Österreich, Materialheft Al, 1981, 25ff. 3 J.-W. Neugebauer—A. Gattringer, Die Kremser Schnellstrafle S 33 (Dritter Vorbericht), FÖ 22, 1983, Plan nach S. 86. 4 Anm. 3.; Dieselben, FÖ 21, 1982, Abb. 3—5; J.-W. Neugebauer et al., Die Bronzezeit im Osten Österreichs, Forschungsber, z. Ur- u. Friihgesch. 13, St. Pölten—Wien 1987, 58ff. und: Mensch und Kultur der Bronzezeit, Ausstellungskatalog Asparn/Zaya 1988. 5 R. Kalicz—Schreiber, Die Problème der Glockenbecherkultur in Ungarn, Glockenbecher Symposion Oberried 1974, Abb. 16/1. 6 R. Schreiber—Kalicz, Der Komplex der Nagyrév-Kultur, in: Kulturen der Friihbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans, Beograd 1984, Taf. XLII/15. 7 z. B. N. Kalicz, Die Makó-Kultur, in: Kulturen der Friihbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans, Beograd 1984, Taf. XXII/7 und J. Ondrácek, Die máhrische Protoaunjetitzer Kultur, S1A XV— 2, 1967, Abb. 15/4, 21/9. 8 J.-W Neugebauer—A. Gattringer—Chr. Mayer—B.Sitzwohl, Rettungsgrabungen im Unteren Traisental im Jahre 1990. Neunter Vorbericht über die Aktivitaten d. Abt. f. Bodendenkmale des Bundesdenkmalamtes im Raum St. Pölten—Traismauer, FÖ 29, 1990, 45ff. bzw. FÖ 30, 1991, 90 f. 9 Anm. 8, Abb. 14. 10 Anm. 8, S. 48 und Abb. 10, 11, 12. u Anm. 8, Abb. 12, Grab Verf. 8, Fn. 3. 12 Anm. 8, 46ff. und Abb. 12 oben. ^Anm. 8, Abb. 12, Grab Verf. 2000, Fn. 3. 14 J.-W Neugebauer, Die Kremser Schnellstralie S 33, in: Neue archâologische Funde im Traisental, Fiihrer zur Sonderausstellung im Historischen Museum der Stadt St. Pölten, 1983, 28. 15 FÖ 21, 1982, 222 und Abb. 98. 16 FÖ 30, 1991, 234 f. 17 Chr. u. J.-W. Neugebauer, Quellén zur Chronologie der Spàten Schnurkeramikim Unteren Traisental, Niederösterreich, Schnurkeramik Symposium 1990, PraehistoricaXIX, Praha 1992,143 ff. bes. Taf. 6; Zusammenfassung auch in: Die kontinentaleuropàischen Gruppén der Kultur mit Schnurkeramik, Internationales Symposium Praha —Stirin 1.—6.10.1990, Freiburg 1991, 139 ff. 18 J.-W. Neugebauer—A. Gattringer, Rettungsgrabungen im Unteren Traisental im Jahre 1984, FÖ 23, 1984, 100 und zuletzt dieselben, Rettungsgrabungen im Unteren Traisental im Jahre 1988, FÖ 27, 1988, 69. 19 Anm. 2, Abb. 42 unten. 20 H. L. Werneck, Heimatbuch der Stadt Herzogenburg Bd. I, Herzogenburg 1961, Abb. Nr. 7 21 Anm. 2. 22 R. Kalicz—Schreiber, Die Vermittlungsrolle der Somogy vár—Vinkovci-Kultur in der friihen Bronzezeit, Budapest Régiségei XXVJJJ/1991, 18 ff. 23 0. Kytlicová, Das aneolithische Gràberfeld in der Gemeinde Brandysek, PA LI, 1960—2, 474 ff. 24 FÖ 30, 1991, in Druck. Neugebauer-Maresch, Christine: Áttekintés az Alsó-Traisen-völgy késő-neolitikumáról 1981, az Alsó-Traisen-völgyi nagyszabású leletmentések kezdete óta alaposan kibővültek ismereteink K-Ausztria zsinegdíszes kerámiájáról. Korábban csak néhány sírt és szórványleleteket ismertünk, de ezek száma 1992-re 100-ra növekedett. Ezek a zsinegdíszes sírcsoportok részben nagyon szorosan kapcsolódnak a korabronzkori temetőkhöz. Csupán Franzhausen térségében 85 sír került elő eddig: a Franzhausen I. temető területén 12, a Franzhausen П. területén 28 és közvetlenül az S33 gyorsforgalmi út két oldalán 45 temetkezést tártunk fel 1992 közepéig. Befejezetlen az inzersdorfi, az ossarni és a gemeinlebarni temetők feltárása, amelyekből 3—6 sír ismert. Szórvány leletek ismertek St. Andra o. d. Traisenből és Walpersdorfból, míg a Herzogenburg— Kalkofen lelőhelyen számos sírt semmisítettek meg már korábban, az utóbbi két lelőhely anyaga alapján határozta meg E. Ruttkay 1981-ben a zsinegdíszes kerámia „herzogenburgi helyi csoportját". Településnyomok eddig nem kerültek elő. Az egyes sírcsoportokon belül is viszonylag nagy a széles, szögletes vagy ovális sírok közötti távolság (15—20, ffl. 40—50 m). A korabronzkori sírok bizonyos távolságban körbeveszik a zsinegdíszes temetkezéseket, ezért olyan sírhalmokat feltételezhetünk, amelyeket a korabronzkori népesség figyelembe vett. Rendszerint Ny— К irányításúak a sírgödrök, amelyekbe nemek szerint eltérő tájolásban temették el a halottakat. Kettős temetkezések is előfordulnak. Különösen figyelemre méltó a hamvasztásos sírok, tehát a birituális temetők előfordulása (Inzersdorf). Alig ismertek a gyermeksírok, kivételt csak a Franzhausen-keleti sírcsoport alkot. A leletanyagban feltűnő a különböző szomszédos elemek hangsúlyos jelenléte. A legszorosabb kapcsolat a morva zsinegdíszes kerámiával mutatható ki, amelyre ugyancsak jellemző a harangalakú edények Mtúrájával való keveredés. Silex-tőrök és a Geiselgasteis típusú csuprok a bajorországi kapcsolatok bizonyítékai, más edényformák a harang alakú edények csepeli csoportjára és a nagyrévi kultúrára utalnak. Az Alsó-Traisen-völgy szűkebb területéről eddig csak két sírból került elő piros színű, sávosan díszített kerámia (Oberndorf— Ebene, Gemeinlebarn—Mitte) és csak egy kis sírcsoportból az un. „kísérő kerámia" (Oberbierbaum). A korabronzkori temetők legkorábbi horizontjában (Gemeinlebarn I.) számos, a harangalakú edények kultúrájának tulajdonított elem található, mint pl. az É—D tájolás, a négyes cölöp-konstrukció, a silex nyílhegyek stb., de ezek részben olyan elemek (halotthamvasztás!), amelyek a késői zsinegdíszes kerámia alsó-ausztriai csoportjának is sajátjai. A Franzhausen П. temető leletekben különösen gazdag Gemeinlebarn I. anyagának feldolgozásával ezek a tradíciók még kézzelfoghatóbbá válhatnak.
