Kovács Zsuzsa: Göcseji Falumúzeum. Kiállításvezető (Zalaegerszeg, 2008)

GÖCSEJI FALUMÚZEUM Lükü A köles népszerű táplálék volt különösen a szegényparaszti élelmezésben, hiszen nagyon hamar, a vetéstől számítva mintegy három hónap alatt termett és lehetett aratni. A köles viszonylag igénytelen növény, ezért ha az időjárás nem kedvezett a nemesebb gabonának, ezért az csak keveset termett, a családot a köles mentette meg az éhhaláltól. A kicsépelt kölest a keményfából készült, erős lüküben törték meg. Az asszonyok betöltötték a kölest a lükü vájatába, majd egyik lábukkal ráálltak a lükü nyelére, kezükkel megkapaszkodtak az erre a célra kialakított rúdban, a lábukkal mozgatták a lükü fejét és így megtörték a gabonát. 5. NÁPRÁDFAI PAJTA A lakóházak mellett a pajták voltak a parasztporták legfontosabb építményei. A nagy légterű pajtaszérűben csépeltek, a pajtafiában pedig elfért az állatok takarmánya. A kálócfai ház udvarán álló pajta két részből áll, egy pajtafiából és egy színből vagy szérűből, amely tágas volt, elfért benne egy szekér is. A pajta ajtaját pedig egy különleges szerkezet, a kölkes fazár zárta, amely sokkal biztonságosabb volt, mint az egyszerű lakatok. A bonyolult és vastag zárszerkezetet nem lehetett felfeszíteni, mint a lakattal zárt ajtókat.