Utcák, terek, emberek. Zalaegerszeg régi képeken (Zalaegerszeg, 2001)

139- Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum A cég alapítójának halála után fia, Schütz Frigyes vette át a gyár és üzlet irányítását, 1930-ban Nagykanizsán fióktelepet is létrehozott. Hfres volt a legjobb anyagból készült Schütz vászon. Sokféle ruházati termék, textília mellett üzleteiben évente 2-3000 kabátot forgalmazott, „a divat terén is irányadó lett." Az ismert cég tulajdonosa résztvett a városka közéletében, rendszeresen adakozott jótékony célokra. A fotón a második sorban két hölgy között középütt a tulajdonos, balszélen a gyár kékfestő mestere, Hofmann Alajos. Schütz Frigyest és családját 1944-ben deportálták. 140. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum A század elején ismert iparosnak a Berzsenyi utcában volt műhelye. 141. Vajda D. felvétele, Göcseji Múzeum 142. Baján György felvétele, dr. Marx Gyuláné tulajdona 143. Szabó József felvétele, Göcseji Múzeum 144. Ismeretlen fényképező, Gyulainé Takács Cecilia tulajdona 145. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum A család fiai iparosok lettek, a lányok varrónőként, háztartásbeliként dolgoztak. 146. Kakas László felvétele, Sommerné Kakas Katalin tulajdona Kakas Ágoston Tahy Rozália utódaként nyitott nyomdát 1905-ben. 147. Vajda D. felvétele, Göcseji Múzeum A középső, sötét öltönyös úr a vendéglős, Gosztonyi János, mellette balról csokornyakkendőben a főpincér, Horváth János. A Gosztonyi vendéglő 1924-ben nyílt a Kossuth úton. Egy azévi ipari és kereskedelmi címtár 25 vendéglőt ismertet a városban. 148. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum A környékbeli szőlőhegyek az egerszegiek kedvelt kiránduló- és mulatóhelyei voltak, köztük a Becsali-hegy is. 149- Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum 150. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum A Zalaegerszegi Torna Egylet 1921-ben alakult meg. Pályája a Jákum utca végén volt. 151. Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum A kegyeleti váltófutást az aradi vértanúk emléke előtt tisztelegve, október 6-án rendezték a város atlétái számára. A gimnázium, a Csány szobor és az első világháborús emlékmű közötti távokon futottak. A győztesek vándordíjat kaptak ajándékba. Az 1914-ben alapított Zalaegerszegi Sport Egylet 1921-ben csatlakozott a MOVE-hoz. 1927-ben a polgármester és a város támogatásával 400 fő befogadására alkalmas tribünt építtetett az akkori Horthy, Crna Október 6.) tér mellett. (A mai ZTE stadion helyén) 152. Képeslap, Göcseji Múzeum 153. Izsák Gyula Endre felvétele, Göcseji Múzeum A polgári fiúiskola, majd a tanítóképző közkedvelt tanára kiváló amatőr fényképész volt. E felvétel bal szélén fehér sapkában Imre fia, a később fiatalon elhunyt, világhírű csillagász. 154. Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum A hajdani útleírások Göcsej kiemelkedő szépségű látnivalói közé sorolták az útszéli és temetői fakereszteket, „melyek valósággal roskadoznak a díszek és a faragások alatt". Ezekkel találkozhatott az utas az út mentén, a mezők, dűlők szélén, hegyközségek kapujában, templomkertekben, hegyi kápolnák mellett. Egerszeg határában is több volt e díszes bádog-esővetős, faragott keresztekből, melyek az idő múltával elvesztették bádogdíszeiket, majd a szobrok és keresztek jó része is elkorhadt. 155. Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum Fára József levéltáros városismertető kalauza 1932-ben így mutatja be a város környékét: „A várost délről körülvevő szőlőhegyek a legkedvesebb és rövid idő alatt megközelíthető kirándulóhelyek. Közvetlenül a ... Notre Dame Zárda tőszomszédságában kezdődik a kedves Janka hegy, amely már a török hódoltság idején is tele volt szőlőkkel, gyümölcsösökkel és gesztenyésekkel. A 260 kat. holdnál is nagyobb terjedelmű hegy tele van hajlékokkal s tetejéről szép kilátás nyílik a városra és környékére. Ettől Ny az „Alsó erdő" mintegy félórányira a várostól, majd ennek Ny-i szomszédságában a Becsali csárdáról híres Egerszeghegy, mellette a Gógánheggyel. Mindkettőről pompás kilátás nyílik a városra, s legmagasabb pontjukról befelé láthatunk a „Göcsej"-be." I56-I58. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum Zalában az 1945-ös választáson a Kisgazdapárt után (74,71 százalék) a második helyre a Szociáldemokrata Párt (11.6 százalék) került. A párt listáján Marosán György került be a nemzetgyűlésbe. I59-I6O. Ismeretlen fényképező, Mária Magdolna Plébánia A Nemzeti Mária Kongresszus 1947-48-ban tartott rendezvényei a katolikus hívők tömegdemonstrációit jelentették az egész országban. A zalaegerszegi ünnepségen résztvett a város egykori plébánosa, Mindszenty József bíboros-hercegprímás. A belügyminiszter rendeletének értelmében a korszerűtlen és elavult utcaneveket Zalaegerszeg Megyei Jogú Város képviselőtestülete 1948. február 27-i közgyűlésen megváltoztatta. így lett többek között a város főteréből Kazinczy helyett Marx tér. I6I-I63. Bendly József felvétele, Zala Megyei Levéltár 164-165- Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum A fotókat Ebedli Kálmán őrizte meg számunkra. A zalaegerszegi gazdálkodó 1945-ben a nemzeti bizottság tagja, majd a városi termelési bizottság elnöke lett. 166. Bereth Ferenc (Magyar Fotó) felvétele, Magyar Mezőgazdasági Múzeum A Magyar Dolgozók Pártja 1948-ban meghirdette a mezőgazdaság kollektivizálását. A „Dicsőség Sztálinnak" nevű termelőszövetkezet 1950. augusztus huszadikán alakult meg a nekeresdi és a neszelei TSz egyesülésével. Központja a volt neszelei Deák kúriában volt. 1952-ben 16 mázsa minőségi gabonát szolgáltatott be. (Kaszaháza és Neszele már 1933 óta Zalaegerszeghez tartozott.) 167. Horváth Zoltán felvétele, Magyar Távirati Iroda Egy a háborúban megsérült lakó- és üzletház helyén épült a 16 lakásos városi bérház 1947-48-ban. Tervezte Schall József. 168. Szentmihályi Imre felvétele, Göcseji Múzeum A Kosztolányi utca 9-es számú házban elhelyezett emléktábla szerint a 29 lakást az építésügyi minisztérium építtette az állami építőipar zalamegyei dolgozóinak. Tervezte és kivitelezte az E.M. Zalamegyei Állami Építőipari Vállalt, Zalaegerszeg. Tervezték Fülöp Dezső, Horváth Lipót, Cserkúti Károly, az építésvezető Beer Ferenc volt. Az épülettel szemközti másik ház egyik lépcsőházában szintén tábla állít emléket a 35 lakásos ház építőinek. 169. Szetmihályi Imre felvétele, Göcseji Múzeum 1963-ban kapta nevét az új utca, majd 1990 óta Köztársaság útjának hívják. 103