Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 1. kötet (Zalaegerszeg, 1996)

Király István Szabolcs (Kaposvár): Exchange of Technical Experience in the Mura-region at the Beginning of the 19th Century

Mura-menti tapasztalatcsere a 19. század elején hasonlót építettek a Hunyadi grófoknak Simongáton, később Palatin főhercegnek Alcsúton és Eötvös bárónak Ercsiben. A lengyeltóti tapasztalat után döntötte el, hogy külföldről szerez be gépet. Miután egy jó nevű bécsi mechanikus - amelyet barátai is ajánlottak - úgy nyilatkozott, hogy hasonló működésű gépet készít (ti. svéd rendszerűt), amely kevesebb lóerő felhasználásával többet csépel - megbízta felépítésével. A kívánt eredmény azonban nem született meg, a gép használhatatlan volt a hajtómű hibája miatt. Mivel az újabb módosítás is eredménytelen maradt, mintegy 2 éves levelezésre került sor, amely bár anyagi veszteséget közvetlenül nem okozott, Hummelauer gondját sem oldotta meg. A mechanikussal való kapcsolat leírása jó példája annak, hogy a magyar gazdák hogy vannak kitéve a külföldi mesterek, iparosok kénye-kedvének. E tapasztalat alapján jegyzi meg a szerző, hogy Magyarországon mennyire szükség lenne a matematikai tudományok alapos ismeretére, a mechanika, különösképp a technológia és a reáltudományok elterjesztésére, amelyek egyedüli forrásai a hasznosabb vállalkozásoknak és csak ezek garantálják a biztos sikert. Hummelauer Sájerországban, Mura-menti tapasztalatcsere A bécsi kudarc nem törte le Hummelauert. Ismeretsége révén jutott el a bécsi cs.k. kormánytanácsoshoz dr. Burgerhez, aki a mezőgazdasági tudomány nagy öregje volt, és aki felhívta a figyelmét a Stájerországban található cséplőgépekre. A Grazi Földművesszövetség első titkára Werner professzor, majd Johann Baum a Kapfenbergi Kerületi Földművesszövetség Kamarája tagjának szolgálatkész segítségének köszönhette, hogy másfél évi levelezés után sikerült egy ácsot Tragössbe küldeni Peter Mauer gépépítőhöz. Az ács 1838. június elején indult útnak. Augusztus elején Hummelauer is követte öt, elsősorban ezért, hogy személyesen is figyelemmel kísérje a cséplőgép építését és azt, hogy a stejer cséplőgép miképp felel meg a hazai követelményeknek és milyen kívánatos változtatások szükségesek. Már útközben - Marburgból Grazba vezető úton - Kalsdorfban talált egy nagyon szép skót cséplőgépet (...traf ich zu Kaisdorf eine sehr schöne schottische Dresch-Maschine...) kettős cséplőszekrénnyel és cséplőmotollával, amely nemcsak a terményt csépelte, hanem úgy szabályozták be, hogy a kicsépelt szalmát sérülés nélkül adta vissza, így azt tetőfedésre is használhatták. A gépet a Murán épített vízimalom működtette. (3. ábra) Nem messze Kalsdorftól Hiermersdorfban egy hasonló cséplőgépet látott, amelyet 4 ökör hajtott két óránkénti váltással, a szalmát szintén megkímélte és naponta 50 kereszt búzát csépelt.

9 Ez a gép kb. 800 CSM-be került, annyiba mint Thaddäus Berger Kalsdorfban épített gépe. A felső-stájerországi Tragössbe Grazon, Bruck an der Muhron és Kapfenbergen keresztül jutott el - ez utóbbi faluban is látott szinte minden szempontból megfelelő cséplőgépet. Tragöss 1500-2000 méteres hegyek közötti völgyben fekvő kis település, ahol Hummelauernek feltűnt, hogy az itt lakók (Gebirgsbewohner) milyen hihetetlen egyszerűséggel és szakértelemmel, kevés anyag felhasználásával érik el céljukat, ugyanazt ami a síkvidéken élőknek sok nehézségbe ütközik. Tragöss környékén a természeti adottságok miatt kicsik a parasztgazdaságok, jó években egyes gazdák 100 kereszt terményt aratnak, de előfordul, hogy a 30-at sem érik el. Mégis sok saját építésű cséplőgép van, amelyek nagysága, felépítése és működése a gazdaság lehetőségéhez igazodik. Látott olyan gépet, amelyet a 199