Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 1. kötet (Zalaegerszeg, 1996)

Király István Szabolcs (Kaposvár): Exchange of Technical Experience in the Mura-region at the Beginning of the 19th Century

KIRÁLY István Szabolcs össze, amelyből 110-et lóval, 10-et vízzel hajtanak. E gépeket már külön mesteremberek készítik, amelyek különböznek az ácsoktól és molnároktól. (Nemzeti Gazda 1815. II. 60. oldal) Angliában a feltalálók kisebb, hordozható gépekre koncentráltak, amelyeket kézzel vagy lóval működtették. Ekkor még a cséplés és a magtisztítás külön egységben történt. Fokozatosan azonban a mag tisztítása és osztályozása is megoldódott, s így a cséplőgép a 19. század közepére teljessé vált.

4 (1. ábra) Hazánkban, így Somogy megyében az első stabil cséplőgépek építésére a 18-19. század fordulóján került sor. Asbóth János a Georgikon tanára, az 1802. évi gazdaságbeli utazása alkalmából találkozik beépített járgányos cséplőgépekkel Adandón, Lepsényben, Enyingen.

5 Néhány évtized alatt szinte minden nagybirtokon megtalálhatók ezek a gépek. (1. térkép) A gépi technika összpontosulása a cséplés területére természetesen nem véletlen, hiszen a napóleoni háborúk s a nyugat-európai munkásság számának emelkedése jelentős keresletet biztosított a magyar gabonának, így - mint ahogy később látjuk - a gépesítéssel járó nagyobb tőkebefektetés is megtérült. Technikatörténeti szempontból ez az időszak az (1780-1830), amelyben a kézi erőt állati vontatású gépekkel helyettesítik.

6 Sajnos hazánkban hosszú évtizedekig ez csak a cséplésre lesz jellemző. Hummelauer és kora - a magyaratádi cséplőgép építésének előzményei Az első cséplőgépek építésének, működésének leírásával kevés mű foglalkozik. E kevesek közé tartozik Albert von Hummelauer: Die Dreschmaschine zu Magyar-Atád in Somogy című - az agrártechnika-történet számára különösen értékes műve.

7 A kutató számára ritka lehetőség, hogy nyomon követheti egy külföldön látott gép adaptációját a hazai gépesítés kezdetén. Hummelauer nemcsak a magyar, hanem széleskörű személyes kapcsolata révén a külföldi mezőgazdaságot is jól ismerte. A precíz műszaki leírás, a gépek építésénél felmerülő problémák frappáns megoldása arra vall, hogy a matematika, a fizika és a mechanika tudományában is járatos volt. Művében jól tükröződik a 19. század elejének közállapota, az igénytelenség, a tanulatlanság, de az erkölcsi kényszer is, hogy ezen javítson és példát adjon. E tekintetben Ditz Henrik elődje.

8 Hummelauer a cséplést és a csépelt termény tisztítását a gabonatermesztés leghosszabb és legköltségesebb munkájának tartja, amelyet általában bérmunkában végeznek. A bér a kicsépelt termény egy része, amelynek nagysága a kicsépelt termény mennyiségétől, fajtájától, minőségétől és a piaci viszonyoktól függ. így a sűrűn lakott területeken a kicsépelt termény 10—15-öd része, ritkábban lakottaknál 5-10-ed része. Ahol kevés az emberi kéz, ott a szemnyerés másik módja, a nyomtatás is szóba jöhet. A gyakorlati tapasztalatok szerint 6 ember 8 lóval annyit nyomtat, mint amennyit hasonló idő alatt 16 szorgalmas cséplő kicsépelne. A nyomtatás bár szaporább, költsége jelentősebb a kézi cséplésnél. E magas költségek, valamint a nagyobb földbirtokosok állandóan érezhető igényeknek kielégítése motiválta Hummelauert arra, hogy „egy jó cséplőgép után nézzek". Ezt szomszédjánál, a Lengyeltótiban élő báró Ferdinánd Fechtig birtokán meg is találta. (Zwar besitzt einer meiner Nachbarn, Herr Baron Ferdinand Fechtig in Lengyel-Tóthi eine schwedische Dresch-Maschine von gegossenem Eisen, welche sehr gut arbeitet.) Az öntöttvasból készült ún. svéd-rendszerű gépet Fechtig Bécsből hozatta. (2. ábra) Ehhez 198