A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Legújabbkori történet - L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság Zala megyei történetéről
44 L. NAGY ZSUZSA ,,A községek helyi tanácsai inkább a módosabb gazdák, iparosok sorából rekrutálódtak. Mintegy folytatásai voltak a képviselőtestületeknek." 44 A szilárd vezetésre, a Tanácsköztársaság iránti hűségre április közepétől kezdve különösen nagy szükség volt. Április 16-án, mint ismeretes, a román, majd néhány nap múlva a csehszlovák kormányok csapatai indítottak fegyveres támadást a Tanácsköztársaság ellen. A fegyveres intervenciót — azok katonai támogatásán túl — kiegészítette még a nemzetközi ellenforradalom diplomáciai tevékenysége, a belső ellenforradalmi csoportok suttogó propagandája, majd fegyveres felkelése, sztrájkszervezése,. amelyek támogatást nemcsak az antant-misszióktól, a Bécsben és Szegeden létrejött magyar ellenforradalmi központoktól, hanem egyes jobboldali szociáldemokrata vezetőktől is kaptak. A nemzetközi ellenforradalom összefogott a Magyar Tanácsköztársaság elfojtására, és célja érdekében minden eszközt felhasznált. A Dunántúl jelentősége lényegesen megnőtt a háború idején: a Tanácsköztársaság éléskamrája, utánpótlási bázisa lett. Elsőrendű érdek volt tehát itt a belső rend megőrzése, a termelés folyamatosságának, produktivitásának biztosítása, a Vörös Hadsereg kiegészítése. A munkások, agrárproletárok tudták, mit kell tenniök. Azonnal gyűléseket hívtak össze,, önkéntesen jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. A Nagykanizsán megtartott népgyűlésen Hamburger Jenő mondott beszédet: „Abban a meggyőződésben vagyok itt — mondotta — hogy itt a demarkációs vonal közelében a proletárdiktatúra mindenkor erős bástyára fog találni. Nem elég fölfegyverezni és harcba küldeni a katonákat, föl kell fegyvereznünk a gyári munkásokat is, mert az ellenség nemcsak a fronton van, hanem egy ellenség, mindenhol bujkál: ez a kapitalizmus és a burzsoázia." Részt vett és felszólalt a gyűlésen Rákosi Mátyás is. 45 Nehéz körülmények között köszöntött be az első szabad május elseje,, amelynek megünneplését törvénybe iktatták. Az ünnepségek mégis pompásak voltak. Sümegen hajnali ágyúlövés köszöntötte a város lakóit, majd zenés ébresztő következett, délelőtt nagygyűlést tartottak, este pedig majálist. A nagykanizsai gyűlésen Vántus Károly mondott beszédet, hangoztatta: „Azok ellen, akik a régi uralmat kívánják vissza, akik a nemzetközi kapitalizmussal szövetkeztek, akik rémhíreket terjesztenek és veszélyeztetik a proletárdiktatúrát, azok ellen hatalmunk minden eszközével fogunk föllépni. Viszont testvéri jobbunkat nyújtjuk azoknak, akik támogatják a diktatúrát." 46 A megye kisebb városaiban, falvaiban is színpompás ünnepségeket, felvonulásokat rendeztek, s ezeken a munkásság öntudatosan vett részt. Gutorföldén a helyi szónok helyesen mutatott rá beszédében, hogy „május 1-е nemzeti ünnep lett.' 41 Épp a májusi ünnep idejére kedvezőtlen fordulat állt be a fronton: a Vörös Hadsereg egységei : — nagyrészt a Székely Hadosztály tisztikarának árulása miatt — nem voltak képesek megállítani a román előnyomulást s így Budapest és az egész munkásmozgalom veszélybe került. Ezért a budapesti munkások harcba hívtak mindenkit a proletárdiktatúra védel44 PI. Arch. Zala m. 1919-es ir. rendezetlen. 45 Népszava, 1919. április 22. 40 Uo. május 4. 47 Zalamegye, 1919. május 11. A kiemelés tőlem, L. N. Zs. • •
