A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Barabás Jenő: Zalai pajták

ZALAI PAJTÁK 279 birtokosok azonban már rendszerint építettek önálló pajtát, sőt a nagyobb gazdáknál 2—3 is volt.

6 A lakóházzal egy fedélszék alá kerülő kispajta a szoba, konyha, kamra és istálló után következett, függetlenül attól, hogy egyenes, vagy hajlított volt-e a ház. (1. ábra.) A kispajta rendszerint két derékbői állott. Az egyiknek első része leginkább teljesen nyitott, esetleg hatalmas deszkakapuval zárható, a másik résznek minden oldalról fala van, a nyitott oldalról belépő nyílással. Általában a második rész is lepadolatlan, mert úgyis csépeletlen kévék, szalma, takarmány, pelyva, törek raktározására használják. Építés1. ábra. Kispajta hajlított háziban. 2. ábra. Máléval összeépült kispajta. Szentgyörgyvöligy. Máhomfa. technikája nem különbözik a különálló pajtákétól. Minden oldalról zárt, úgynevezett kerített hajlékba is beépülhet ilyen pajta, vagy a kamrák és az istálló közé vagy ez utóbbi folytatásaként.

7 Ilyen esetben azonban a pajta és a kástu rendszerint különálló épület, amelyekhez a kerített ház mellett hagyott részen, a telek hátsó részéhez külön út vezet. Ha az istálló nem épül össze a lakóházzal, akkor a tartozékpajta az előbbihez csatlakozik. (2. ábra.) Ebben a helyzetben az istálló után a cséplőpajta, aztán a pajtafia és esetleg a külön bejáratú pelyváskamra következik. A szőlőhegyi présházakhoz épült pajta általában csak egy deréknyi, hisz itt rendeltetése leszűkül: a hegyi széna raktározási helyéül szolgál csupán, esetleg alkalmilag szekeret, szerszámokat tartanak benne. (3. ábra.) A présházak pajtarésze teljesen beletartozik az épület szerkezetébe, attól csak annyiban tér •el, hogy az első oldala nyitott. Erre kaput sem igen szoktak tenni. A lábaspajta tulajdonképpen fedett rakodó, kizárólag széna, szalma elhelyezésére készült. (4. ábra.) Az utóbbi fél évszázadban ezt a pajtaformát építették leggyakrabban, s az újabb objektumok csak annyiban térnek el a régebbi változatoktól, hogy téglalábakon állnak s fedőanyaguk cserép. A régebbi formájú lábaspajta 4—6—8 falábon állt, ezek tartották a zsúppal fedett tetőszerkezetet.

8 A pajtalábak négyszögletesre kifaragott tölgy-, gesztenye- vagy egyéb keményfa-oszlopok, amelyeket 1—1,5 méter mélyre a 6 Gönczi i. m. 403. szántén rámutat arra, hogy a pajta a jómód jele. 7 Szenté A., A Lendvavidék néprajza. Ethn. 9. (1898i) 67. 8 Gönczi F., A göcseji s hetési falvak, házak elhelyezkedése. Népr. Ért. 15. К1Э14) 122.