Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

10 tudását a Siemens-Schuckert müvek rt.-nél nagyban bővítette. Azóta számos nagy üzem vezetését bizták reá. Háború alatt a távíró ezrednél teljesített szolgálatot. 1922. óta van jelenlegi állomáshelyén, amelyet nagy szakérelemmel vezet. Részt vesz a község kultúrális életében, kultírális életében. NIEDERECKER FERENC vendéglős * 1890-ben Tarján. 1920. óta vezeti jelenlegi üzletét. Számos egyesület megbecsült tagja Felesége Utrich Paula. 2 leánya van. OBLATT SÁNDOR bortermelő. * 1898 Balatonfüreden. 15 holdas szőllön gazdálkodik, 1925. óta önállóan. Képviselő testületi tag, orth. izr. hitközségnek 1928. óta elnöke. Több kitüntetést nyert. Többek között a «Nemzeti Munkahét» nagydíját. NEP választmányi tag. Felesége Grossmann Jolán 1 leánya van. OPRAVILL FERENCNÉ pansió tulajdodonos. 1924-ben vette át a modernül berendezett 18—20 személy befogadására alkalmas pansiót. Háború alatt a vöröskeresztnél teljesített szolgálatot. Salvator főhercegtől ezüst díszérmet kapott. Pansió ja azért is híres, mert itt írta meg Jókai az «Aarany ember» című világhírű regényét. PETVICS ÖDÖN hentes és mészáros. * 1894. Nagykanizsán. 1921-ben Nagykanizsán önállósította magát, majd 1925-ben megnvitotta a mai üzletét. Háború alatt a 7 tábori tüzérezrednél 1914—1918-ig teljesített szolgálatot. Letelepedése óta bekapcsolódott a község társadalmi és kultúrális életébe. Több egyesület tagja. POLLÄK MÓR és SÁNDOR fűszer- ép csemegekereskedés. Az üzletet P. Mór 1928ban alapította, majd 1932-ben Sándorral társult. Régi füredi család sarjai. Atyjuk ép nagvatyjuk Balatonfüreden, mint rabbik működtek. A község kultúrális és társadalmi életében kiveszik részüket. POSZTOBÁNYI KÁROLY fűszer- és csemege kereskedő. * 1884. Dunaszentbenedeken. Az ország nagyobb városaiban működött, majd 1910-ben önállósította magát ép letelepedett Balatonfüreden. Háború alatt a 30. honvédgyalogezredben, mint számvevő altiszt szolgált. Több katonai kitüntetés tulajdonos. Egyházközségi elöljáró, a község társadalmi életében nagy szerepet játszik RÁNZAY ÁGOSTON ny. m. kir. honvédezredes. * 1882. március 16. Budapesten Háború alatt az orosz fronton teljesítet' szolgálatot. 1918-ban fogságba került, ahonnan megszökött. 1919-ben a székely hadosztállyal az oláh fronton harcolt. 1928ban saját kérelmére nyugalomba vonult. Számos hadi kitüntetés tulajdonosa. Felesége Adriene de Samare. RÓKA GÁBOR földbirtokos. * 1895. Felsöőrsön. Régi balatonfüredi család 6arja. 1914-ben a 48. királyi gyalogezredben szolgál. végig küzdi az orosz- és olasz frontot. Több ütközetben vett részt.. Számos hadiérem tulajdonosa. A háború után kezdett gazdálkodni. A község tekintélyes polgára, több kultúrális egyesület vezető tagja. Felesége Siskey Karolin, szintén régi füredi család leszármazottja. SÁROS LIPÓT vendéglő- és étterem tulajdonos. * 1896. Szolnokon. Szaktudását számos nagy városban bővítette. 1919-ben került Balatonfüredre, itt 12 éven át üzletvezető volt, majd 1932-ben önállósította magát. Háború alatt a 38. gyalogezredben szolgált. SEBESTA ERHARD az Erzsébet szanatórium bérlője. * 1878. Holicson. Felszaba dúlása után 20 évet külföldön töltött. Idehaza megfordult Budapest legnagyobb szállóiban, majd a nagyobb vidéki városokban értékesítette külföldi tapasztalait. 1920-ban a füredi szanatórium vezetését vette át. Több társadalmi egyesület tevékeny tagja. Neje Bogdán Margit. dr. SCHER VILMOS m .kir. főállatorvos. * 1881-ben Bodvalenke (Abauj m.) Állatorvosi képesítését Budapesten nyerte. 190C ban Balatonfüreden kezdte el működését 1908-tól ugyanitt, mint járási állatorvos működik. Háború alatt az 5. vonatezrednél teljesített szolgálatot, Albániában és Szerbiában. Négy évi szolgálat után, mint emléklapos népf. katonai állatorvos szerelt le. segesdi dr. SEGESDY FERENC ny. járásbírósági elnök, kúriai bíró. * 1858. Veszprémben. Doktorált 1883-ban Pápán. 1886ban kir. aljárásbíró Pápán. 1892—1926-ig 40 éven át egy helyben működött, mint itélő bíró. A református egyház vezető tagja, több kultúrális egyesületben tevékenyen részt vesz, 1925-ben kinevezték curiai biróvá.