Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 13. A politikai újjászületés, ipari fellendülés és gazdasági felvirágzás a kiegyezés után

42 9 éven át képviselte a letenyei kerületet, az ifjú Reméte Gézát választották meg, még pedig ellenzéki programmal. Zalavármegye kilenc kerülete közül egyedül a letenyei küldött akkor a törvényhozás házába ellenzéki követet. A következő, — 1875-ös — választásokon megváltozott a helyzett. A választás óriási küzdelmek közt folyt le. Két jelölt állt Letenyén Remete Gézával szemben: Kormos Adolf nagykanizsai járásbíró és Farkas György ügyvéd, de azért az ő zászlaja került ki győztesen a harcból. 1878-ban Csáktornyán lép föl, de Szabó Imrével szemben kisebbségben marad. 1879-től Nagykanizsán játszik vezér szerepet. Csengery Antal nagykanizsai kormánypárti képviselő halála után ő lesz az ellenzék vezére és Nagykanizsán, ahol soha azelőtt a balpárt nem győzött, az egész ország bámulatára megbuktatta Un g er Alajossal a legnépszerűbb jelöltet: Jókai Mórt. 1884-ben a kormánypárt másik oszlopát: Falk Miksát buktatta meg Inkey Lászlóval. 1891-ben hosszabb szünet után ismét, mint Zalamegye egyik kerületének, — a csáktornyainak, — képviselője kerül be a parlamentbe az akkor már hetvennégy éves Királyi Pál, nemzetipárti programmal, miután előzőleg, 1881-ben Deák Ferenc közvetlen utódja lett Budapest-Belváros képviselőségében. 1892-ben pártja elnökévé választja a sok érdemet szerzett férfiút, azonban további tevékenységét megakadályozza az ugyanezen év május havában bekövetkezett halála. Ugyanebben, az 1892-ik évben lefolyt országos választások alkalmával Remete Gézát megint Letenyén találjuk, ahol a szabadelvűpárt vezéregyéniségével: D ár day Sándorral szemben 248 szótöbbséggel szerzi meg a mandátumot. Ekkor kerül be az országgyűlésbe az alsólendvai kerület bizalmából Mandel Pál is, aki egyike a magyar országgyűlés első zsidó képviselőinek. Mandelt elsőízben még 1875-ben Nyírbátorban választották képviselővé és ezt a kerületet négy cikluson át képviselte. Képviselőtársai közül csakhamar kivált éles eszével és nagy jogi tudásával, úgy, hogy 1881 óta tagja lett az igazságügyi állandó bizottságnak is, amelynek kodifikációs munkájában tevékeny részt vett. A gyámsági, szerzői jogi és közjegyzői törvényjavaslat vitájának egyik érvekkel hadakozó részese. 1878-ban a halálbüntetés ellen, 1880-ban és 1884-ben a bödzséviták idején a polgári házasság, a jog- és vallásszabadság érdekében, 1885 februárjában pedig az antiszemiták ellen mondott 'szenvedelrnes hangú polémikus beszédet. Az alsólendvaiak tehát Mandel Pál személyében akkor már közismert, harcos kiállású politikus egyéniséget küldtek követjükül a törvényhozásba, aki azután el is követett mindent, hogy az országos érdekeken kívül kerületének és megyéjének érdekeit és fejlődését is előmozdítsa. Mandel Pál ezzel a törekvéssel nem állott egyedül, mert el lehet mondani, hogy ebben az alkotásokban gazdag és termékeny korban Zalavármegye képviselői, úgyszólván valamennyien hivatásuk ma, gaslatán állottak és ha olykor be is rántódtak a kicsinyes pártpolitikai csatározások útvesztőibe, de alapjában véve érdemes és nagyvonalú munkásságot fejtettek ki. A megye érdemes vezetőinek fáradhatatlan buzgalmán kívül elsősorban az ő agilitásuknak köszönhető az a nagyarányú fejlődés, amelyen Zala a XIX. század utolsó negyedében keresztülesett és amely teljesen megváltoztatta a megye arculatát. Ez nem leki-