Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg utcái, terei

— 50 — totta fel. A kápolnát, amelyben halottakat is felravataloztak, a ferences templom felépülésekor megszüntették, emlékét csak a jellegzetes torony őrzi. A Mária-utca 2. számú alapítványi házat, amel)ben korábban a rendőrség és a postahivatal volt elhelyezve, 1926ban hozott közgyűlési határozat értelmében a Széchenyi-téri homlokzaton «Pintér Máté Alapítványi Ház» felírással látta el a város és az úgynevezett «püspöktelken» utcát nevezett el nevéről. Évenként szeptember 23-án szentmisét mutatnak b3 lelkiüdvéért a plébániatemplomban. Arcképe a polgármesteri irodában. A Kálvária-kápolna közelében nyugvó hamvai fölé idő múltán más halottakat is temettek, sírhelyét a ma is meglevő kidőlt emlékkő mutatta. (27.) Jókai Mór-utca Jókai (1825—1904): a magyarság legnagyobb mesemondója, a nemzet vigasztalója borús napokban. Egy darab mindannyiunk ifjúságából, vágyak, rem'ények és a termékenység mustármagjának álmodó széthíntője. Az olvasóközönség meghódítója, a magyar teremtőszellem dicsősége az egész világon. Középületek: M. kir. államrendőrség palotája. Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége fiók-szervezetének székháza (Munkásotthon, 7. házszám). Körzeti állami elemi iskola. (28.) Verbőczi István-utca Verbőczi (fl541): nagy törvénytudós és népszónok, a köznemesek pártjának vezére, a mohácsi vész előtti magyar jogrendszernek hármas könyvbe foglalója (Tripartitum). Jplet-tragédiája az, h^gy féltékenységében