Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos

lyezni Zalaegerszegről a megyei adófelügyelőséget. A város a kilátásba helyezett 40 tagú hivatal részére 8 szobát szavazott meg a városháza második emeletén 6 esztendőre, de ennél tovább nem jutottak. 1889-ben a pénzügyi hivatalok decentralizációja kapcsán megszűnt a zalaegerszegi adófelügyelőség, pénzügyigazgatóság lett belőle, a nagykanizsai illetékszabási hivatal helyét pedig a m. kir. adóhivatal foglalta el. Zoug Nándor, a Bach-korszakból ittfeledett német adótárnok volt egy ideig a nagykanizsai adóhivatal főnöke, akit 1891-től 1902-ig Fctbianics Ignác, követett. Klausz Lajos Körmöcbányáról került adótárnoknak Nagykanizsára. de csak félévig töltötte be ezt a hivatalt, fiatalon meghalt. 1902 decemberében Ötvös Emil került az adóhivatal élére, aki azt 22 esztendeig vezette és 1924 végén mint állampénztári főigazgató ment nyugalomba. Ötvös Emil hosszú időn keresztül volt pénzügyi kérdésekben vezérszónoka a városi képviselőtestületnek és 1922 óta elnöke a felsőkereskedelmi iskola felügyelőbizottságának. Közgazdasági téren ma is élénk tevékenységet fejt ki. A világháború alatt az adóhivatal 20 főnyi létszáma a bevonulások következtében 4-re apadt. 1919-ben az adóhivatalokat állampénztárokká keresztelték át, majd 1925-ben újra visszatértek az adóhivatal elnevezéshez. A pénzügyi hivatalok rendezése során a kanizsai m. kir. adóhivatal elsőfokú hatóság lett és vezetését Zalaváry József állampénztári főtanácsos vette át. Zalaváry 1905-ben mint adóhivatali ellenőr került Nagykanizsára, a város társadalmi életében főként a hazafias egyesületek mozgalmaiban vesz tevékeny részt. 1928-ban történt nyugalomba vonulásával Dénes Jenő tanácsos vette át a hivatal vezetését. Hosszú adóhivatali működésének ideje alatt a nemzeti irányú mozgalmaknak mindig lelkes harcosa, gazdasági főnöke a MOVE nagykanizsai főosztályának. A nagykanizsai adóhivatal működési területe kiterjed az egész nagykanizsai járásra és a pacsai járás egy részére, összesen 47 községre és Nagykanizsa városra. A hivatal létszáma 19 tisztviselő és alkalmazott. FŐVÁM HIVATAL Nagykanizsa a trianoni békével egy új, szomorú nevezetességre tett szert : határváros lett s mint ilyen, hirtelen megnövekedett kereskedelmi átmenő forgalmat bonyolított le a szomszédos vámkülfölddel. Hogy a kanizsai kereskedőknek ne kelljen behozott árúcikkeik vámkezelése végett Sopronba vagy más vám-hivatalokhoz utazniuk, az OMKE fiók már 1920-ban mozgalmat indított, hogy Nagykanizsán vámkirendeltséget állítsanak fel. 1921 elején a hivatalos város is teljes súlyával Adóhivatal és pénzügyőrség épülete Zalaváry József — 184 — Ötvös Emil