Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Csány László

317' Hogy ö irta a f'eldunai magyar hadsereg nyilatkozatát, melylyel megtagadta az ifjú császárt, stb. stb. Csány nem tagadott semmit. Nyugodt méltósággal azt felelte mindezekre : — Hazám és törvényes királyom iránti kötelességemet telj esitettem. Aztán tovább vallatta keresztkérdéseivel Nedelkovich. — Mit faggatnak ? — pattant fel erősen köhécselve Csány, — én ártatlan vagyok, tegyenek velem amit akarnak, az én lelkiismeretem tiszta. Hm ! Batthyány is azt mondta, — gúnyolódott Nedelkovich, — mégis a szemétdombra került. — Az is hazám földje, — felelte rá Csány felséges nyugalommal. Aztán felemiitette Csány a Schmidegg-féle aranyakat, amit elvettek töle. Kérte, hogy azt ne foglalják le, adják oda tulajdonosának. Ebben a dologban is majd a haditörvényszék Ítélete fog intézkedni, — válaszolá Nedelkovich. Es aztán itélt a hadbiróság. A „súlyosító körülmények" figyelembe vétele mellett: Csány László kötélhalálra és ingó, ingatlan vagyonának elkobzására Ítéltetett. Mikor halálra Ítélték, 25 drb. aranyat találtak Csány zsebében, ezt Zalavármegye hivatalához küldték. 1870-ben Csutor Imre akkori alispán osztotta szét Csány rokonai között. (Magyar Paizs, 1905. jan. 12). Az ítéletet október 9-én, reggel korán, fáklyafénynél olvasta fel a haditörvényszék jelenlétében Csány előtt maga Nedelkovich, és pedig barbár módon. Ugyanis : Csányt vasraverve, hajadonfővel az „Újépület" azon udvarára hurczolták, melynek kapuján Batthyányt a vesztőhelyre kisérték! Nedelkovich azt mondta végül, hogy az Ítélet holnap, azaz október 10-én reggel végre fog hajtatni. Igy Csány okt. 9-én már a siralomházban volt Jeszenák János báró felvidéki kormánybiztossal együtt. Itt és e napon irta utolsó és örökemlékezetü levelét Schmidegg Kálmánhoz. A levél igy szól : Pest. okt. 9., 1849. Szeretett kedves Barátom ! Az itélö bíróság eljárása napja óta bizonytalanságban