Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
A csáktornyai állami tanítóképző intézet. Hoffmann Mórtól
A CSÁKTORNYAI ÁLLAMI TANÍTÓKÉPZŐ-INTÉZET. Az 1848—49-iki szabadságharcz lezajlása után egész 1861-ig Muraköznek Horvátországhoz való tartozása hazafiság dolgában káros fejlődéssel volt hazánk e fontos határszéli vidékére. A muraközi népet a horvát hivatalnokok, tanitók és lelkészek a délszláv eszméknek akarták megnyerni, s erre a czélra különösen alkalmasnak találták az iskolákat. A hatvanas évek elején az elnyomatás sötét felhői oszladozni kezdettek s Muraköz visszacsatoltatok ugyan az anyaországhoz, de magával hozta számkivetéséből azon eszmék magvait, melyeket az évtizedes elcsatolás alatt, a horvát túlzók, — habár czéljaiknak kevésbé alkalmas — talajába vetettek. A kiegyezés és az 1868-iki népoktatási törvény Muraköz iskoláit hazafiság tekintetében szomorú állapotban találta. A Horvátországhoz való tartozás nyomai még a hetvenes évek során is érezhetők voltak. Muraköz tanítóinak túlnyomó része a zágrábi horvát- és a marburgi szlovén képezdéből kerültek ki. Az iskolák nyelve a délszláv irodalmi volt, s e nyelvnek kultiválására a zágrábi és bécsi délszláv irodalmi nyelven irt tankönyvek nagyon alkalmas eszközökül szolgáltak. A hatvanas évek végén a hazafias Csáktornya ünnepélyes hangon emelte fel tiltakozó szavát Muraköz elhorvátositása ellen. A viszonyok a 70-es évek folyamán kezdtek némileg javulni. Csáktornyára magyar képezdét végzett tanitók kerültek, a kik a magyar nyelvnek módszeres tanitása által jó példát mutattak a muraközi tanítóknak. A vidék egy-két magyarul beszélő tanítója hozzáfogott a magyar nyelv tanításához, de az egész vonalon nem indulhatott meg a magyar nyelv okszerű tanitása, mert a tanitók legnagyobb része nem tudott magyarul. A csupán magyarul beszélő tanitók Muraköz horvát községeiben nem boldogulhattak volna a horvát nyelv tudása nélkül, de a nép meg sem választotta volna őket. Az akkori állapotok jellemzésére elég legyen felemlíteni azt, hogy a zágrábi szentszék még 1874-ben is megkövetelte a megválasztott tanítóktól, hogy a horvát nyelvből vizsgálatot
