Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Csáktornya a múltban s jelenben. Margitai Józseftől

CSÁKTORNYA A MÚLTBAN S JELENBEN. Irta: Margitay József. Csáktornyának a rómaiak idejében Aquama volt a neve, vagyis vizes, mocsaras hely, mivel a vár posványos helyen, vizek közt fekszik. Valószínű, hogy valami római prefektura volt, mely az idők viszontagságai és a népvándorlás következtében elpusztult, a mint ezt a romokban talált kövek bizonyítják. Mikor a rómaiak Ulyriát elfoglalták, az elfoglalt területekre prefektusokat állítottak, a kik közül egyik Muraközben foglalt helyet ; ezt bizonyítja egy, a csáktornyai vár falába helyezett s most is látható római sírkő, a melyet a hagyomány szerint akkor találtak, a mikor Zrínyi Miklós a vár alapját ásatta. A sirkövön a következő felírás olvasható : P. ANTONIÜSCLA. FAVORISL. F. AN.XXV. CLAUDII TITI F DACUMENA AN.XXXXV. FAVENCIA HERESFACI CURA. (Publius Antonius, Claudii Favoris Lucii Filius Anno 25. Claudii Titi Filia Dacumena Anno 45 Favencia heres faciundum curavit.) A hagyomány szerint azon a helyen, melyen most a vár áll, volt egy magas és széles torony, mely néhány emelettel bírt. A vártorony sánczczal és vizzel volt körülvéve és folytonos őrséggel volt ellátva. Ebben a toronyban a prefektus és a nép háborús időben menedéket kerestek. A leirt állapotban a vár 1266-ig maradt, a mely évben IV. Béla magyar király Muraköz urát Csáky Dömötört Szlavónia bánjává nevezte ki. Több történész vélekedése szerint a csáktornyai várat Csáky Dömötör építtette. Valamint nem tudjuk, vájjon Csáky Dömötör bán halála után Szlavónia és Horvátország bánjai közül valamelyik Muraközben lakott volna, ép úgy nem tudjuk, vájjon a csáktornyai torony mellé a bánok közül valamelyik épületeket emelt volna, ugyancsak annak sincs nyoma, hogy Laczk István, Erdély vajdája, Cilley vagy Ernuszt de Hampe gróf, a kik a vár birtokosai valának, a várat megnagyobbították volna. Azonban gyanítani lehet, sőt valószínű is, hogy ezen híres és hatalmas családok az egyszerű és kevésbé alkalmas lakáshoz lassan-lassan más helyiségeket is emeltek. Midőn pedig 1554-ben Zrínyi Miklós Muraköz ura lett. a várat az ő grófi rangjához illő állapotba helyezte, több csinos helyiségre