Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Csáktornya a múltban s jelenben. Margitai Józseftől

232 régi fényét megtartotta, mig a muraközi urodalom gróf Althán Mihály János és Pignatelli Anna kezébe nem került. Ez a család az urodalomba 1720-ban február 12-én lett törvényesen beiktatva. A tulajdonosok a vár kijavítását a jószágkormányzó által azonnal elrendelték és pedig a legújabb építkezési mód szerint a várat két emeletre emeltették s urodalmi lakásokkal vétették körül, a helyiségeket pedig annyira kicsinosították, hogy a király is ellakhatott volna bennök. A vár szépségét nagyban emelte kemény kőből faragott gyönyörű szép lépcsőzet, mely a vár északi oldalán volt elhelyezve. A régi tornyot, a mely a belső kapu felett állott Althán gróf életében bontották le s a külső kapu fölé építették, a hol az most is áll. A csáktornyai vár a Zrínyiek, nemkülönben Althán gróf idejében is gyakran volt hazafias megnyilatkozások színhelye. Althán gróf örökösei után 1792. évben Festetics Kristóf lett a vár és Muraköz birtokosa. A vár a mult században s a jelen század folyamán gazdatiszti lakul szolgált, majd czukorgvárrá alakíttatott át. A czukorgyár 1869-ben szűnt meg, magas gyári kéményei 1882-ben romboltattak le. Egy időben huszár laktanyául szolgált, majd a kir. törvényszék, járásbíróság, áll. tanítóképezde helyeztettek el benne. Jelenleg a vár tulajdonosa, gróf Festetics Jenő tart fenn benne néhány szobát, mig legnagyobb része lakatlan. Ugyan ő befásitatta a vár környékét. A vár sánczain épült házakban gazdatisztek laknak. Csáktornyának régebben nem volt temploma. A vár lakói és az urodalom alkalmazottjai a várnak még most is teljes épségben levő kápolnájába jártak isteni tiszteletre, a nép pedig Dráva-SzentMihályba, (régebben Mihovlyán) a melynek Csáktornya egyik régi filiáléja volt. 1659-ben a szent Ferencziek részére Zrínyi Miklós a költő épitett Csáktornyán zárdát és templomot. A dráva-szent-mihályi plebánia-templomot Cyllei grófok emelték s a csáktornyai vártól és községtől kis félórányira dombon feküdt, homlokzatával észak felé nézett, A templomnak valamikor három hajója volt, a melyek közül az egyik körülbelül akkor romboltatott le, mikor Luther követői Muraközben is híveket akartak szerezni. A szentélyhez fából készült sekrestye volt illesztve. A dráva-szent-mihályi plébánia templom 1788-ban elpusztult. Utolsó plébánosa Fényesi Lukács Csáktornyára egy bérházba tette át székhelyét, erőszakkal el akarta foglalni a sz. Ferencziek templomát, a hol hivatalos teendőit akarta végezni, a Ferenczieket a szent-ilonai zárdába akarta kitelepíteni, a csáktornyai zárda előrészét Csáktornya város közönségének segítségével plebánia-laknak, a refectoriumot pedig iskolának lefoglalni ; azonban a Ferenczieknek úgy a megye, mint a szentszék előtt való erős tiltakozása folytán a plébános terve nem sikerült. A hosszú vitának és pernek