Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

A zalamegyei vendek. Gönczi Ferencztől

141 lenesével fedett tócsákban a békák milliói megszólalnak ! ! A Vendség cg}része igazi békaország. A házak derékszögüek. A régies alakúak anyaga kivétel nélkül fa. A lakás a vagyonosabbaknál 2—3 szobából is áll. A szobák alacsonyak. Bútorzatuk csak a legszükségesebbekből áll. A házakat kívülről nagyon tisztán tartják, máskülönben a vendeknél a czifra ruha s a lakás külső tisztasága csak takarói a belső tisztátalanságnak. A vend nyelve a stájeri szlovén nyelvvel azonos. E szójárásnak főjellegzetessége az ő és ü használatában s a szók magánhangzóinak feltűnő diphtongizálásában rejlik. Az ö és /'/' — melyek a szláv nyelvjárásnak bizonyos francziás izt adnak — más szláv nyelvterületeknél egészen hiányzik. A vend nyelv szószegény. Sok benn a magyar és német szó. A vend ember nagyon szaporán beszél. Költészete szegény. Elbeszélései, meséi, sőt balladái is elég nagy számban vannak, de népdalai nagyon szegények, a mi a vend nép lelkének sivárságát bizonyítja. Az anyagi irányú gondolkodás kiölte belőlük a szerelem nemes érzetét, a költészetet s az eszményi iránti lelkesedést. Miután a világi dalokban szegények, nyilvános helyeken, korcsmákban is egyházi énekeket dúdolnak. Ha szövegüket nem tudják, „rajlallával" éneklik. A zenét és tánezot a vend nagyon kedveli. Kiváló zeneképességgel bír. Hegedűn, trombitán egyaránt játszanak és pedig egyes bandák kottából is. Táncza a polka, a mit a fiatalság nagyon ügyesen jár. A magyar dal és magyar táncz eddig nem bírt köztük tért hódítani. A Vendségben a vizenyősebb helyeket rétekül hagyják, a szárazabb területek pedig szántókul vétetnek. A főtermény a népnél a kukoricza, hajdina s köles. A földet szorgalmasan, gondosan művelik, jól trágyázzák. A szarvasmarhatenyésztés nagy hátrányára van a közös legelők hiánya. Ökröket nem tartanak. Kevert fajú tehenei jó minőségűek. Lovai szépek. Sertést keveset, ludat, pulykát néhol egyáltalán nem, tyúkot, réczét azonban igen sokat tartanak. Itt-ott méheseket is látunk. A vend nép általában véve szegény. A földek a nép nagy megszaporodása következtében igen kis darabokra osztódtak. A bellatinczi uradalom birja a Vendségnek körülbelül y

3 részét. Tehát nagyon kicsi terület az, melyen e 22 ezer lélek gazdálkodik. Mind ennek daczára a vendet nem kell féltenünk. Az ő ön megtagadásig menő takarékossága, fáradhatlan szorgalma mindenkor biztosítani fogja fentartását s vend élelmességével nem csak itt, mocsaras vidéken, de szokás-mondás szerint a „jég hátán is megél."