Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 19. század elejének eseményei

Az események után készült a „Jegyzéke azon kárvallásoknak, melyeket ezen T.N. Zala vármegyei Szántói járásbéli Nemes urak és rész szerint adózó emberek a közelebb múlt Francia háborúnak alkalmatosságával az ellenségtül és rész szerént a Császári katonaságnak több rendbéli általkelése és megállapodása miatt szenvedtek."

214 A jegyzékben szerepel Batyk is, a falubelieknek 2022 forint kára lett. Személy szerint Bolla István mester 194 forint 30 krajcár, Gál György és Magyarász László pinkóczi molnár 218 forint kárt szenvedett. A részletes felsorolásból kiderül, hogy a károkat nem is annyira a francia katonák okozták, hanem a császári csapatok. A franciák számlájára írható Pál György ládájának feltörése, amiből 14 Ft készpénzt és ruhaneműket raboltak el. A pinkóczi molnártól élelmiszert és rulianeműket vittek el, 8 akó borát megittak és egy bögötei emberrel a lábáról lehúzatták a csizmáját is. Bolla István tanítóra puskát fogtak a ládáját feltörték, belőle ruhaneműt és egy ezüst zsebórát vittek el, valamint élelmiszert is raboltak tőle. A Herczeg János vezette magyar nemesi felkelők leginkább takarmány vettek el az állataiknak, de Döme Istvántól egy ökröt is elhajtottak. Az utánuk átvonuló franciák a fent már ismertetett rablásokon kívül takannanyt kértek a falutól és 61 házikenyeret. Az utánuk nyomuló 4000 főnyi magyar sereg 30 akó bort megivott, 81 kenyeret valamint a helybeli zsidó levágott ökrét megették. A lovaiknak rengeteg takarmányt, szénát, zabot, gabonát vettek el. Miklós Mihalytól elvették a lovát, Pál Jánosnak, Pál Ferencnek, Koller Jánosnak a csizmáját vették el, Perom József csizmáját pedig az utcán feldöntve a lábáról húzták le. Az utánuk érkező Meskó tábornok vezette nemesi felkelők Zalabérben táboroztak le, a tábor őrei Batykon állomásoztak. Ez a nemesi sereg csak takarmány vett el a parasztoktól. Az utánuk érkező Jelasics féle horvát regiment szintén takannanyt és állatokat (ludat, malacot) vett el a batykiaktól. Készpénzben összehasonlítva a franciák által okozott kár 494 forint, az osztrák csapatok által okozott kár pedig 1968 forint volt. A károkról Koller János bíró, Bolla István jegyző, Adorán György, Pál János, Rózsa Pál, Lőrincz János, Perom György és Hosszú József esküdtek állítottak ki bizonyságlevelet. A katonai átvonulások okozta veszélyérzet a pénze elrejtésére ösztönözte a parasztokat, ennek köszönhető egy nagyon érdekes éremlelet Zalavégen.

275 A Napóleoni háborúról szólva Jókai Mór „Л névtelen vár" című regényében megemlíti, hogy Zalabérben királyi sereg táborozott és vesztegelt egy hétig.

276 A 19. század első felében került sor a falvak határainak a hivatalos megállapítására és kijelölésére. Ezeket az elhatárolásokat a vánnegye tisztségviselői végezték. 1823-ban Gyöngyössy Pál türjei prépost kérésére elhatárolták a türjei prépostság uradalmához tartozó birtokokat a szomszédoktól. Szeptember 30-án került sor a batyki határ bejárására Batyk-Türje-Szentpéter 91