Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)
Jegyzetek
36 A magyar honfoglalás kútfői. Szerk.: Pauler Gy.-Szilágyi S. Budapest, 1900. 312-313.0. 37 Jókai Mór: A névtelen vár. Budapest, 1980. 465. o. 38 Bencze.: i.m. 39 ZML. Térképtár. 40 Richard Bright: Travels from Vienna thrugh Lewer Hungary. 1814. 4 ' Domyai В. : Beudant Balaton vidéki utazása 1818. 42 ZML. Nem nemes népesség összeírása katonai célra. 1828. Kapornaki járás. 43 ZML. Urbáriumok. Szalabér. 1780. Kapornaki járás. 53. 44 Fényes.: i.m. Ш-IV. 57. o. 45 ZML. Urbáriumok. Szalabér. 1780. Kapornaki járás. 53. írtásösszeírás. 40 ZML. Urbáriumok. Szalabér. 1780. Kapornaki járás. 53. 47 OL. Htti. lt. Dep. Urb. Tabelláé. Comitatus Zala. Szabér 1768. 48 U.o. 49 Göcseji Múzeum adattára: Szentmihályi Imre: Gyüjtönapló 1957. Zalabér., Tóth János: Göcsej népi építészete 12. o. Budapest, 1965., Major Jenő: Szempontok a faluépítési hagyományok kutatásának módszereihez. Településtudományi Közi. 1960. évf. 1-2. közlemény. 34-55. o. 50 Bencze.: i.m. 56. o. 51 Veszprémi érseki lt. Conscriptio paroch. fasc. 1. №. 1. 1726. Zalabér. 2 Zalabéri plébánia lt. Halotti anyakönyvek П. k. 1762. Farkas István bejegyzése. 53 Dr. Hennann.: i.m. 194. о. 54 Veszprémi érseki lt. Canonica Visitatio. 1838. Zalabér. 5 Zalabéri plébánia lt. Halotti anyakönyvek П. k. 1797. Kiss János táblabírót a család temetőjében tették a sírba. Az anyakönyvek tanúsága szerint Kiss János volt az első ember, akit a „Nemes temetőben(temettek el. A temetői keresztet ő állíttatta 1795-ben. ZML. 1925. évi Közigazgatási útmutató. Szentgróti járás. Zalabér. 3. o. Közművelődés. 57 Zalabéri plébánia lt. História Domus. 56-57. o. 58 Zalabéri plébánia lt. Anyakönyvek I. 1720. 59 Thiele.: i.m. 1-П. 147. o. 60 ZO. I. 158. o. A malom első említése 1322-ben történik. 61 ZML. 1925. évi Közigazgatási útmutató. Szentgróti járás. Zalabér. 3 : o. Egészségügy. 62 J. M. Korabinsky: Georaphisch-Historiches und Produkten lexikon von Ungarn. Pressburg, 1786. А 639. oldalon ezt írja Zalabénöl: „...magyar vásárhely a Zala folyó jobb partján... (Zalabérnek a középkorban biztos, hogy nem volt vásártartási joga. 1848-ban kap vásártartási jogot. (ZML. Zalavári h. h. lt. 100
