Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A falu leírása

Jelzővel: S zalabér 173 5.

29 oppidum Szála Bér 1750.

30 oppidum (mezőváros) Szalabér 1770.

31 possessio (falu) Szalabér 1828.

32 falu Zalabér 1832.

33 Külsőbér Bér külvárosaként szerepel az iratokban: 1636. Beer suburbium

34 azaz Külső Bér. De előfordul, hogy külön faluként jelzik pl. 1676. Külső Bér possessio.

35 A falu leírása Zalabér a térképen könnyen megtalálható, még abban az esetben is, ha a neve ki sincs írva. A Zala folyó nagy kanyarjában foglal helyet a falu határa, és e kanyar nyugati felén maga a település is. A falu elődjének a neve is ezt fejezi ki: „Salapiugin"

36 ugyanis a latin „Sallaflexum" megfelelője. Ez pedig annyit jelent, mint Zala forduló, Zala hajlás. Jókai Mór a „Névtelen vár"

37 című regényében is így írja le Zalabér fekvését: „Ez a Zalabér igen kellemes kis mezőváros a Zala folyónak egy félszigetet képező kanyarulatában." A Zalaegerszeg-Sümeg, Vasvár-Szentgrót országutak mentén fekszik. Már 1833-ban is így írja le fekvését Thiele

38

: A nép - minthogy a posta már régi keletű (1769) - csak „postaútnak" nevezi ezeket az országutakat. Egy 1830 évből származó térképen már fel vannak tüntetve ezek az utak a posta jelzésével együtt.

39 De itt találkoznak a 1892-ben átadott Ukk-Csáktornya és a 1913-ban megépült Sárvár-Zalabér vasútvonalak is. A Zala folyótól délre dombos a vidék, északra viszont fennsík, a Kemenesaljának végső elsimulása. „A zalabéri országút szelíd dombok és sűrű erdők között vezetett." - így írja le utazásában Richard Bright vidékünket.

40 így a talaj összetétele is más északon és délen. Cholnoki szerint a Zalától északra fekvő rész az ős Rába hordaléka: kavics, homok (van kavicsbánya is), a Zalától délre eső rész pedig tengeri lerakódás: agyagos homok, amelyet a szél tovább alakított. Francois-Sulpice Beudant, európai hírű mineralógus, geológus 1818-ban erre utazva így ír erről az északi részről: „A Rába síkságaitól a zalabéri hegyekig terjedő, teljes egészében vagy laza, vagy összeállt, esetleg ritkán tömött csillámos homokból felépített vidéket bejártam.. ."

41 E szerint minősítik a talaj termékenységét is hol jónak, hol rossznak. Az 1828-as összeírás 1/3-ban mondja jónak, 1/3-ban közepesnek és 1/3-ban rossznak. Homokosnak, kövesnek, dombosnak, gödrösnek mondják. A réteket meg sokszor a Zala áradása teszi tönkre.

42 Az 1780-as összeírás viszont azt állítja: „a földek, rétek legnagyobbrészt jók".

43 Fényes Elek szerint e vi7