Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - Véged a 19. században

nya, a vasút is. Magyarországon már az 1848-as forradalom idején létezett a vasút. Környékünkre azonban csak a 19. század vége felé jutott el, amikor megépítették az Ukk-Csáktornya közötti vasútvonalat. Ezen a forgalom 1890. október 12-én ünnepélyes körülmények között indult meg. Az országosan elterjedt vasútépítési lázban a 19. század végén és a 20. század elején számos vasúvonalat terveztek és építettek. Ekkor került sor a Zalavéget is érintő vasút megépítésére. Először többféle tervet dolgoztak ki a tervezett vasúthoz. Ilyen volt a Türje-Sárvár-Felsőpulya (ma Oberpullendorf), a Türje-Rum, a Türje-Porpác vasútvonalaké. Ezt a többféle változatban is szereplő vasutat a Sopron-Vas-Zala Vármegyei Helyiérdekű Vasúttársaság akarta megépíttetni. 1911. április 27-én a MÁV és az SVZHEV tartott engedélyeztetési tárgyalást. Ezen a korábban tervezett variációk helyett a Zalabér-Sárvár-Hegyfalu-Bük-Felsőlászló-Kőszeg közötti vasút megépítését határozták el. A Közlekedési Miniszter ezt 86.758Я.В.910. szám alatti rendeletében engedélyezte az időközben megalakult Dunántúli Helyiérdekeltségű Vasútnak (DHÉV). A meginduló vasútépítés vezetője gróf Batthyány Lajos lett. A tervezést, építést és a földterületek kisajátítását közvetlenül Fábián Lajos budapesti mérnök vezetésével a "Zalabér-SárvárBük-Kőszegi HÉV Építési Vállalata" végezte. Az építési munkálatok megkezdésére 1912. október 29-én került sor. A magyar országgyűlés képviselőháza a vasútvonal engedélyezési okmányát 1913. június 4-én, vasárnap tárgyalta, a főrendiház pedig június 8-án csütörtökön. Miután engedélyezték a vasútvonal működését, a Közlekedési Miniszter az engedélyokmányt 1913. augusztus 8-án adta ki a Dunántúli HÉV okiratával egyesítve. Ebben meghatározták a vasút építésébe fektetendő tőkét is 12,5 millió koronában. Megállapították a vasút menetdíjait és az áruszállítás díjait is. Az engedélyokmányban a DHÉV kötetezettséget vállalt arra, hogy két éven belül elkészítteti a vasutat és azt gőzvontatásra berendezi. Érdekes, hogy ennek a század elején épült vasútnak a működési engedélye csak napjainkban, mégpedig 1989. január 1-én éjfélkor járt volna le. A vasútvonalat a tervezett időpontnál korábban sikerült megépíteni. 1913. november 5-6-án volt a műszaki átadás, ezen megfelelvén engedélyezték a működését. 1913. november 8-án aztán fényes ünnepségek keretében hivatalosan is megnyitották a vasutat. Az ünnepségen részt vett a király és a miniszterelnök személyes megbízottja, a három érdekelt megye vezetése és számos magas rangú vendég. Ez a vasútvonal jelentős fellendülést hozott a vidék falvainak, így Zalavégnek is. Az emberek itt munkalehetőséget találtak mind az építési fázisban, mind az üzemelés alatt, jelentősen megjavultak a falunak a közlekedési és szállítási lehetőségei is. Vonaton el lehetett jutni akár Zalaeger132