Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1944. február / 3. évf. 17-18. szám

v4 füredi okai -vi 0 ez Jókai ismeretlen levele a villa eladásáról A Jókai-villa Balatonfürednek azok közé az emlékei közé sorolható, amelyek még a világirodalomtörténet szempontjából is számot tarthatnak az érdeklődésre. Közel két évtizeden át használta Jókai ezt a villát. Több alkotásának emléke fűződik ehhez az épülethez, közülük a legemlítésreméltóbb, világszerte ismert regénye, az Arany ember. A fürdőtelepi templom közelében fekvő villatelek megszerzésének ideje egybeesik a kiegyezés esztendejével. Ebben az időben Jókai anyagilag igen jól állt. Ezt a korszakot életrajzírója, Mikszáth Kálmán, Jókai „aranykorának" mondja. Ekkortájban jelenik meg több regénye. Lapjai, a „Hon" és az „üstökös" „úgy hányják a pénzt, mint a Vezüv a lávát." Bár villája van a Svábhegyen, Jókai Balatonfüreden nyaral. Sógora, Huray István, Laborfalvy Jozefa ura ott a fürdőorvos. Legfőképen ez a nyaralás, s a rokonság játszhatott közre abban, hogy Jókai megvegye a villatelket. A telekkönyvi feljegyzés szerint, a szerződést 1867 július 27.-én írták alá, s a telekkönyvben „ásvai Jókai Mór és neje, Laborfalvy Róza egyenlő arányban" vannak tulajdonosokként bevezetve. A telek maga 410 négyzetöl terjedelmű és a 332. házszámú ház állott rajta, tehát — a telekkönyv szerint — nem volt puszta telek. A ma rajta levő villát Jókai építtette, s miként Mikszáth írja, s Jókai maga is levelében bevallja, „csinos kis összeget", 24.000 forintot emésztett fel az. Jó anyagi helyzetben kellett hogy legyen Jókai azidőtájt, mert az 1868. év folyamán vette meg 12.000 forintért a Külső-stáció-utcában levő házat is, amelyet később, még felesége életében a főváros vásárolt meg tőle. A villa két évtizedig volt Jókai tulajdonában, s attól felesége, Laborfalvy Róza halála után vált meg. A villa eladásának okairól különféle feltevések kerültek a közvéleménybe. A Balatoni Kurir 1939 május 11. számában Tábori Kornél ezeket írja erről: „Amikor Jókai speciális bajba került, idegen kézre jutott a füredi nyaraló is; de rokonsága, az Ihász-család, meglehetősen nagy áldozat árán visszavásárolta a berendezéssel együtt." Nemsokkal később ugyancsak a Balatoni Kurir 1939 május 25.-i számában Sziklay János elmondja, hogy Jókait sógorasszonya, Hurayné eljárása késztette arra, hogy a villát eladja. Amint Sziklay elmondja, Huraynét nagyon bántotta az, hogy a füredi 1887. évi borkiállításon boraival csak részben ért el sikert. Effölötti bosszúságában összekülönbözött Jókai Rózával is, aki pár nap múlva, Füredről való elutaztában mondotta: „Félek, utoljára voltam Füreden. A néni (Hurayné) úgy fel fogja bosszantani papát, hogy el fogja adni a nyaralót."