Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

bírálta elmaradottságát. 1842-ben kelt híres füredi fürdőlevelében egyik estéjéről így írt: „Este van. Azon esték egyike, melynek szelíd nyugalmában a számoló ész elandalodik, minden gondolat a szívben terem, az emlékezet páraképei feltűnni szeretnek a tárgytalan merengés előtt s a jövendővel gőzaiakokként egybeolvadnak. . ." Vörösmarty Mihály is ahhoz az első nemzedékhez tartozik, akik a Balatont az irodalom számára felfedezték. 1835-ös balatonfüredi tartózkodása során születik meg a kedves beszély „A füredi szívhalászat"-ról. A tihanyi királyleány aranyszőrű kecskéiről szóló mondát Garay János helyezte el az őszi monostortemplom visszhangot verő falai alá. „Balatoni kagylók" címen jelent meg az első balatoni verskötet: Garai János huszonnyolc verse. Elragadtatva dalolja benne „Hazámnak tókirálya, Tündéri Balaton!" Jókai Mór 1858-ban a Vasárnapi Újság cikksorozatát a „Magyar Tempevölgyről" így kezdi: „Sok szép tájékát bejártam hazámnak, de mindeniknél jobban megragadott a Balaton-vidék. . ." A költészetnek és művészetnek egyszerre tárgya ez a vidék, a múlt század elejétől a költők nyomán festőink is felfedezték a Balaton páratlan természeti tüneményét, árkádiai szelídségét vagy viharkorbácsolta félelmetességét. 6