Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

emléke —, melyet a szentgyörgyi Horváth család ,,nyári szállásul épített magának és vendégeinek". — Csobánc litográfiáját (5) Franz Pracher rajza nyomán készítette. A klasszikus tájkompozíciót követi: árnyékolt előtérrel, jobbról-balról fákkal, mintegy keretbe fogva a középtér kicsi alakjait. Lombjaik között magaslik fel a háttérben Csobánc vára, mely mint valami korona díszíti a vulkanikus hegykúpot. A várak mellett érthetően Füred ábrázolása leggyakoribb a reformkorban, és a század ötvenes éveiben, hiszen Füred a központ, az egyre fejlődő fürdőélet vonzó színtere. Itt rendezik az első Anna-bált, a Horváth-ház kisasszony leányának tiszteletére. Wesselényi Miklós, a későbbi árvízi hajós, először itt úszta át a Balatont, Füredről Tihanyba. A füredi szép épületeket, a „savanyúvízi sétányt", a fürdőélet jellegzetességeit nemcsak Szerelmey Miklós Balaton Albumának naivan kedves kőrajzaiban találjuk meg, hanem a század ötvenes éveiben a legjelesebb veduta festőink munkái között is. így a Füredi színházat, a magyar színjátszás neves emlékét Libay Károly Lajos és Rudolf Alt közös műve őrizte meg számunkra. Különösen értékes ez azért, mert a színházat 1870-ben lebontották. Libay Károly Lajos, aki végigjárta a Nílus völgyét, hosszú időt töltött Itáliában, nevét firenzei, római látképei tették ismertté, itthon festett debreceni, alföldi tájképei mellett a legszebbek a Balaton környékiek: Tihany (7), Füred (6), Keszthely vidékén készítettek. Libay Füredi színház c. rajzát, a híres bécsi művész, Pest-Buda számos szép részletének nagyszerű biztos kezű megörökítője, Rudolf Alt litografálta (8). A részletszépségekben bővelkedő kőrajz bal oldalán lombos fák között áll a régi görög templom homlokzatára emlékeztető „kicsinyke" színház, melynek hat faragott dór oszlopát annak idején Szegedy Róza lelkesítésére a keszthelyi nábob, Festetich László küldte Füredre. Az előtér elegáns társasága, a háttérből közeledő almásszürke négyesfogat — megannyi kortörténeti emléket őriz. A század derekán a balatonfüredi kerek templom-ról (9) és a táj festői panorámájáról a nürnbergi származású Ludwig Rohbock szép acélmetszete a legismertebb. Rohbock Dévénytől Brassóig járta hazánkat, Hunfalvy János „Magyarország és Erdély eredeti képekben" című albuma részére, magyar városokról és romokról készített hajszálpontos rajzokat. Balaton vidéki metszetei közül egyike a legfinomabbaknak, amelyet a füredi kerek templomról készített. A négy ion-oszlopos centrális templom, mely Fruhmann Antal győri építész tervei szerint épült, klasszicista építészetünk ékes emléke. Kis magaslaton emelkedik, körülötte csupán fák és bokrok, a terep ekkor még teljesen beépítetlen volt. Háttérben a Tihanyi-félsziget, a szelíden ívelő öböl, s a tó tükrén két vitorlás csónak. Rohbock avatott mestere volt a metszet készítésének, rajzolásnak, vízfestésnek. Jó mesterségbeli felkészültségét tanúsítja Tihanyt ábrázoló (10) szépiával lavírozott, fehér fedőfestékkel festett vízfestménye, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka őriz. A tihanyi apátságot és a köré épült egykori kis halászfalut zsúpfedeles házaival az Akasztódombról nézve festette le. Ez ma is a Balaton-part egyik legszebb kilátóhelye. Innen a legszebb a rálátás az apátságra és az öbölre. A kép előterében jobbra, magas kereszt mellett két kalapos férfi gyönyörködik a tájban : az apátság épületében s a Balatonban, a füredi szőlőhegyek vonulatában. A középrészre árnyék esik, a falu felé haladó úton parasztasszony fején kosarával. Füredről és a Balaton szép tájairól a magyar regényírás nagy mesterének, Jókai Mórnak is ismerünk néhány kedves rajzát. Jókai 1857-ben utazott végig először Füredtől Keszthelyig a Kisfaludy gőzös fedélzetén, közben Badacsonyban is kikötöttek. Erről a hajóútról írta azt a szép cikk11