Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Padányi Biró Márton és a dunántúli protestantizmus

140 MÜVELŐDESTÖR TÉNET pök protestánsokhoz való viszonyának megítélésében, a protestánsokkal kapcsolatos módszereit és elképzeléseit mégis többhelyütt a 20. századi vallási helyzet szempontjából igyekszik igazolni.

8 Hermann Egyed egyháztörténete Padányi tevékenységét a török uralom alatt álló területeken felbomlott katolikus egyházi szervezet helyreállítása iránti igénnyel teszi érthetővé, s a szervezés fénykorát a Dunántúlon Padányi püspöksége idejére helyezi.

9 Hermann inkább pozitív emberi vonásait hangsúlyozza, kimutatja a protestánsokról vallott felfogásának előzményeit és korabeli párhuzamait, s felhívja a figyelmet arra, hogy a püspök az egyházmegyéje területi integritását fenyegető horvát katolikus papokkal szemben is ugyanolyan eréllyel lépett fel, mint a protestantizmussal kapcsolatban.

10 Az Enchiridionnal összefüggésben Pehm nyomán Hermann utal arra, hogy a könyv udvari megítélésében a politikai bonyodalmaktól való félelmen kívül szerepet játszott az udvari körök eltávolodása is saját korábbi egyházpolitikai nézeteitől.

1 x Mindez mutatja, hogy bár a katolikus egyháztörténet több ponton új megvilágításba helyezi Biró Márton alakját és a protestantizmussal kapcsolatos tevékenységét, véleményalkotása mégsem mentes az egyoldalúságoktól. Végül vessünk egy pillantást a felekezetekhez nem kapcsolódó, „wlági" történetírás Padányi-képére. Marczali Henrik például Biró Mártont ,Jcemény, energikus, magyaros", „megalkuvást nem ismerő" embernek mondja, miközben széles egyháztörténeti és -politikai háttér előtt mutatja be az Enchiridion előzményeit, főbb tételeit és az általa kiváltott reakciókat.

12 Marczali felhívja a figyelmet arra is, hogy az ellenreformáció támadásai ebben az időszakban sokhelyütt dacos ellenállást hoztak létre, és a valóságos vallási helyzet megítélésében óvatosságra van szükség. Szekfü Gyula átfogó történeti szintézisében független ítéletet alkot, amikor a 18. századi katolikus uralmi törekvések keretében a protestantizmussal kapcsolatos nézetek között Biróét a legszélsőségesebbnek nevezi, alapvető tévedéseit pedig az államhatalom katolikus jóindulata iránti túlzott optimizmusban, a katolikus egyházi tradíció hitterjesztésről vallott felfogásával való szembekerülésben és az állam egyházi célokra történő igénybevételében rejlő veszélyek fel nem ismerésében jelöli meg. 4 Szekfü a magyar barokk állam- és társadalomfelfogás jellemzésekor hosszan idézi Padányinak az 1741. évi országgyűlésen Mária Terézia koronázása alkalmával mondott egyik beszédét,

15 amely egyben példázza Biró nem mindenütt elismert képalkotó fantáziáját, szónoki képességét és irodalmi tehetségét.

16 A nézetek különbözőségének érzékeltetésére érdemes megemlíteni, hogy művelődéstörténeti szintézisében Kosáry Domonkos Padányit a katolikus restauráció újabb szakasza „különösen elszánt és erőszakos képvise/ó/e'"-nek és „ünnepélyesen bonyolult barokk szónoklatok szerzőjé"nek nevezi, majd rámutat arra az ellentmondásra, amely a magyar protestantizmus fizikai megsemmisítésének gondolatát felvető Enchiridion betiltása és Biró gyakorlati térítő tevékenységének zavartalan folytatása között megfigyelhető.

17 Az idézett példák alapján megállapíthatjuk, Padányi Biró Márton és a protestantizmus kapcsolatának képe a különböző kiindulású történeti megközelítésekben egymástól több ponton eltérő vonásokat mutat, ami már önmagában is kellőképpen indokolja a kérdés beható vizsgálatát. 2. Életpálya Biró Márton 1696-ban született a csallóközi Padány ialuban praediális egyházi nemesi családból. Szülei vegyesházasságban élnek: apja kiterjedt rokonságával együtt református, anyja katolikus. Az alistáli református templomban keresztelték, keresztszülei is reformátusok. Ennek kapcsán érdemes felidéznünk, hogy a 17. századi ellenreformáció olyan vezető egyéniségei, mint Forgách, Pázmány, Lósy és Kollonich érsekek is mind protestáns származásúak. Apja már születése előtt meghalt, anyja özvegyen neveli 3-4 éves koráig, aki ekkor másodszor is férjhez megy, fiát pedig Jászárokszállásra viszi és további nevelését katolikus rokonságára bízza. Alapfokú tanulmányait jezsuitáknál, piaristáknál és más katolikus gimnáziumokban folytatja nehéz anyagi körülmények között. Veszprémben kéri felvételét a kispapok közé, a teológiát Nagyszombatban végzi, 1722-ben pappá szentelik. A következő évben a Fejér megyei Bicskére kerül plébánosnak. A csaknem teljesen református lakosságú mezővárosban a 16. század óta nem járt katolikus pap, de Batthyány Lajos kancellár, a hely kegyura 1701-ben elvette a reformátusoktól a templomot és a katolikusoknak adta. Bicskei plébánosként mintegy kicsiben mindazokat az eszközöket igénybe veszi, amelyekkel majd veszprémi püspökként is élni fog: a település életrendjét szabályozó törekvéseit (harangozás, munka tilalom stb.) az egész lakosságra, így a reformátusokra is kiterjeszti, az anyakönyveket szigorúan vezeti, vegyesházasságot nem köt, a temetéseken magyar beszédet mond, melyekre a reformátusok is eljárnak, a katolikus templom tornyából korábban elvitt harangot visszaszerzi, restauráltatja a plébániaépületet. 1728-ban a felsőörsi prépostság javadalmasa, a következő évben veszprémi kanonok lett, 1733-tól veszprémi székesegyházi főesperes, 1734től pedig püspöki helynök. Felsőörsi prépostként eszköztára tovább bővül: a préposti fundusról a református lelkészt és iskolamestert elűzi, épületeiket lebontatja, plébániát szervez, az általa helyreállíttatott templom felszentelésekor a veszprémi katolikusok és a helybeli reformátusok között összeütközésre is sor kerül. Püspöki helynökként azt az Acsády Ádámot képviseli, akinek korábbi működése nem hagyott mély nyomokat az egyházmegye történetében.

19 A betegeskedő Acsády láthatóan mérsékelni igyekszik radikális intézkedéseit, 1739-ben el is mozdítja a helynökségtől, majd megbékül vele. Az 174l-es pozsonyi országgyűlésen a veszprémi káptalan követe, itteni szereplése nyomán a legmagasabb körök is felfigyelnek rá. Acsády halála után, még püspökké való kinevezése előtt az egész egyházmegyére érvényes rendeletet ad ki, melyben többek között megtiltja a vegyesházasságokat, az ezekből született mindkét nemű gyermekek nevelését katolikus szellemben kívánja, s a protestáns lelkészeknek is megtiltja a vegyes vallású jegyesek összeadását. Püspöki kinevezésével 1745-ben egyben Veszprém vármegye főispánja és inkább névleges címként a királynő kancellárja lesz, majd 1746-ban magyar királyi tanácsosnak, a következő évben pedig valóságos belső titkos tanácsosnak nevezik ki, ami egyben utal arra, hogy pályája csúcsán a királyi udvar teljes bizalmát élvezi. Püspöki kinevezésével egy olyan, a fél Dunántúlra kiterjedő egyházmegye élére kerül, amelynek püspöki székhelyét többségében protestánsok lakják, amelyben a török uralom alatt a falvak mintegy háromnegyed része elpusztult, a katolikus egyházszervezet, -igazgatás és birtokrendszer szétzilálódott, a lakosság többsége valamelyik protestáns felekezethez tartozik, s a kevés számú katolikus alsópapság sem áll