S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)

Fogl Krisztián Sándor: A plébános és az egyházközség kapcsolata a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között az egyházkormányzati iratok tükrében

Szent Mihály-plébánia Historia domusának szerzője Strausz Antal (1872—1935, a háztörténet írásakor székesegyházi karkáplán.)42 jól szemlélteti, miként lett a papság falvakban, községekben, városokban a politikai szféra szószólója. Ha a plébános politizált, akkor lelkipásztori kötelességeit nem tudta maradék­talanul teljesíteni, ha pedig konzervatív álláspontra helyezkedett, akkor a hatalmon lévő politikai erők folytonos zaklatásainak volt kitéve. A szabadságharc ideje alatt Veszprémet, hol az osztrák, hol a magyar seregek foglalták el. Az császári-királyi haderő kato­nái 1849. január 15-én foglalták el a várost, és a hely­őrség itt tartózkodott június 3-ig.43 Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, Alfred Windischgrätz császári tábornagy, Csány László44 kormánybiztos néphez szóló kiáltványait a plébáno­soknak a szószékről kellett felolvasniuk. A plébánosok nem voltak hajlandók a szószéket a politikának áten­gedni, és Kossuth, Csányi és Windischgrätzproklamáci­­óit csak Isten tisztelet után a templomon kívül olvasták fól.45 Plosszer Ferenc pápai káplán is méltatlanko­dott emlékiratában a papság politikai célokra történő felhasználása miatt.46 Ezen eljárásukért egyből készen voltak a vádpontokkal, hogy a magyar klérus „haza­áruló” vagy megingott az uralkodóház iránti hűsége. Huszár György Sümegcsehi plébános 1849. június 42 PFEIFFER 1987, 200. 43 A tavaszi hadjárat csúcspontjaként 1849. május 21-én Görgey Artúr főparancsnok csapatai felszabadították Buda várát. Ezt az eseményt Veszprémben csak két héttel később, miután a császári seregek kivonultak a városból, június 3-án ünnepelték meg zenés nagymisével. Vö.M.TÓTH 2013, 48. 44 Csány László (1790-1849) 1848. május közepén több jelentésben figyelmeztette a Batthyány-kormányt a horvát és az illír mozgalom részéről fenyegető veszélyre, így Szemere Bertalan június 2-án őt bízta meg Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyék, illetve Pécs szabad királyi város királyi biztosságával és a Dráva-vonal védelmének megszervezésével. Veszprém és Sopron vármegyék kormánybiztosa is volt 1848. május 20-ig, ekkor vette át Veszprém vármegyében tisztségét Hunkár Antal (1783—1862). Vö. HERMANN 1998, 8. 45 VH., 10. (1902) 8. - Strausz Antal megállapítása nem teljesen helytálló, ugyanis emberfüggő volt, melyik pap mikor olvasta fel az éppen aktuális politikai hatalom rendeletéit, mise alatt vagy azután. Abból sem lehet megállapítani a pap politikai álláspontját, ha istentisztelet alatt olvasta fel, mert előfordulhatott, hogy félt az esetleges retorzióktól. Huszár György sümegcsehi plébános, és Tóth Ignác tüskevári plébánosok is mise alatt olvasták fel a proklamációkat. vö. VÉL I. 1. 4la 329/1849 Devecseri alesperes jelentése kerülete papságának viseletéről az újabb politikai zavarok alkalmával 46 HERMANN I. 1998, 68. Plosszer Ferenc 1849. január 28-áral így emlékszik vissza: „E kellemetlen dolog január 28-án általam teljesítetett, a szónoklási sor éppen rajtam lévén." 25-én kelt panaszlevelében említ egy esetet, amikor nem kiáltványt, hanem a püspöki kar egy levelének tartalmát magyarázta híveinek, ami nemtetszésüket váltotta ki. (...)Még az a régenten úgy nevezett paraszt is fól sem veszi a papot; még azt is felhozták vádul elle­nem, hogy ők mikor én a püspöki kar levelét magyaráz­tam a szószékből, néhányan kimentek a templombul, annyira úgymond unalmukra volt már a császár mellet­ti buzgóságom.47 Köszeghy József devecseri alesperes 1849. szeptember 26-i kerülete papságának magavi­seletéről írt jelentésében olvasható, miként fogadták a hívek a szószékből hirdetett politikai rendelkezések magyarázatát, valamint részletesen beszámol a tüske­vári plébános Tóth Ignác esetéről.48 A tüskevári plébánia Historia Domusának szer­zője, Házy Alajos (1825-1909) művében, melynek számottevő része idős emberek visszaemlékezéseit tükrözi, részletekbe menően ír az akkori tüskevári plébános Tóth Ignác politikai kötelezettségéről. 1849 ben a császáriak által elfoglalt helyeken a hódítás jeléül fekete-sárga zászlók tűzettek ki, a papságra ráparancsol­­tatott, hogy a Bécsböl küldött proklamációkat a temp­lomi hívek előtt a szószékről felolvassák, és Ferenc József kódolására a népet buzdítsák.49 Plosszer Ferenchez ha­sonlóan ő sem volt pozitív állásponton az eljárással kapcsolatosan. Ez oly eszeveszett rendelet volt, mely a templomot politikai tanok hirdetése helyévé, a papságot a nép előtt gyűlölet tárgyává, a tisztviselők martaléká-4 VFL I. 01. 44 342/1849. Huszár György csehi plébános és alesperes panasza politikai vádok miatti őrizetése ügyében. Huszár György esetéről Lásd FARKAS 1990, 35-38.; FOGL 2015, 4-10. 48 „Ha emellett a Magyar minisztérium s utóbb Kormányzó rendöletinek halál felelme miatti kéntelenségböl színből engedni kelletett is, de igazi szivbéli, s meggyőződő vonzalombul egyházunk jogain őrködő s századokat túlélt Ausztriai házbul volt,-mostan létező — s leendő király mellett állottak, s állani fognak. Ugyan azért az első kérdező pontra nézve engedetem légyen szeréntelenségemnek, hogy parányiságomról példát előhozni kénytelen vagyok. Midőn Eö Felsége Ferencz József a magyar nemzet előtt magát följelentő Írásban foglalt magas szándékát, Herczeg Windischgraetz több rendbéli proklamációjival egyetemben a szószékről olvasni akarám, tapasztaltam fanatizált népeim közül többeket azok hallása elöl távozni, s menekülni akarni, meggátlásokra a templom ajtait bététettem, mellyek visszatetszése mellett is, az egész népet mindazokrul, melyeket emlétett Felséges fejedelmünk megbízott hercegje által tudatni akart világosan, s kellő móddal értesétettem, részemről azon következéssel ugyan, hogy időről fogva a papnak szokásos kézi munkát híveim közül többnyire azért tagadták meg, jelenleg is többszöri föl szollétásom daczára alig harmadában teljesítik. ”VFL I. 1. 41a 529/1849 Devecseri alesperes jelentése kerülete papságának viseletéről az újabb politikai zavarok alkalmával 49 HD Tüskevár, é.n. 25. (VFL) 264

Next

/
Oldalképek
Tartalom