Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

lyettesítés oka, a bicskei plébános akadályoztatása megszűnhetett 1755 szeptemberére, s Lenti István helynök ekkor Mildorfer kérését támogatva felvetette a kerület megosztásának lehetőségét.

74 Az új kerület kialakítása során mélyen belevágtak a budai esperesi kerület testébe, nem csupán a névadó Ráckevét is magába foglaló Csepel-szigetet, hanem a Budától délnyugatra fekvő plébániákat is az új esperesség alá rendelték. Ennek következtében a rendezés területileg aránytalan kerületeket hozott létre. Logikátlannak tűnik, hogy a ráckevei kerület alá rendelték a Buda környéki plébániákat. Ennek oka Mildorfer személye lehetett. Egyszerűbb volt az esperes plébániáját, Torbágyot s a közbeeső plébániákat az új kerülethez csatolni, mint nem sokkal kinevezését követően ismételten egy új plébániához juttatni Mildorfert.

75 Feltehetően ennek tudható be, hogy a budai és a ráckevei kerületek határa nem volt végleges. Torbágy és Törökbálint már Mildorfer György esperes 1758-as Veszprémbe kerülését követően visszakerültek a budai kerületbe.

76 A három másik dunántúli plébániát, Érdet, Promontóriumot és Tétényt 1763. január 17-én csatolta vissza a budai kerülethez Koller Ignác püspök, mégpedig az érdi plébános, Tomisics János budai esperesi kinevezésével egyidejűleg.

77 1777-ben a főesperesség teljes területét leválasztották a veszprémi egyházmegyéről, s itt Székesfehérvár székhellyel új püspökséget hoztak létre.

78 Somogyi főesperesség Ahogy a XVIII. századi budai főesperesség, úgy a somogyi területe is két középkori főesperességet, a segesdit és a somogyit foglalta magába. Előbbiről az 1550-es összeírás nem tudósít részletesen, pusztán azt tartalmazza, hogy négy esperesi kerület alkotta. Jóval többet tudunk meg a somogyi főesperességről. Név szerint felsorolja tíz kerületét, és megadja az alájuk tartozó(tt) plébániák számát.

79 • Kálmáncsai kerület (egykor 19 plébánia) • Hedrehelyi kerület (egykor 18 plébánia) • Kapolyi kerület (14 plébánia) • Kaposfői kerület (20 plébánia) • Somodori kerület (21 plébánia) • Somogyvári kerület (21 plébánia) • Gamási kerület (22 plébánia) • Fejéregyházi kerület (18 plébánia) • Zicsi kerület (17 plébánia) • Foki kerület (19 plébánia) Somogy megye egésze, hasonlóan Fejér és Pest megyékhez, a Hódoltság területére esett, ennek következtében a katolikus világi egyházszervezet megszűnésével számolhatunk.

80 Ezt tükrözik a XVIII. század eleji adataink is. Somogy megye plébániái egyetlen esperesi kerületbe szerveződtek, amelyet somogyinak vagy kaposinak neveztek. A plébániák száma 1726-ban 16 volt, ez két évvel később 18-ra, majd az 1732-33-as összeírás idejére 22-re növekedett. Az esperesi kerület határai nyugaton, Zala felé, illetve keleten, Tolna és Baranya megyék felé a korabeli megyehatárt követték. Délen azonban csupán egyetlen településnél, Drávatamásinál érték el a megye-, s egyben országhatárnak is számító Dráva vizét. A folyó mellékét — kihasználva a török háborúk okozta pusztítást — a zágrábi püspök egyházmegyéjéhez csatolta.

81 Míg a főesperesség eddig említett határai állandónak bizonyultak egészen 1777-ig, a határvonal egy kis szakasza, mégpedig a Somogy és Veszprém megyék közötti szakasz az évszázad folyamán többször is változott. 1728-ban a somogyi főesperességhez számították Fokot, amely ekkor Veszprém megyébe esett.

82 Az 1732-33-as összeírás szerint Fok átkerült a buda-fehérvári kerületbe,

83 majd a hamarosan megalapított veszprémi kerületbe.

84 Az 1740-es években a Somogy megyei, s korábban egyházigazgatási szempontból is a somogyi főesperességbe tartozó Nagyberény plébániája is a veszprémi kerületben lett összeírva.

85 Az 1750-es években pedig már a Tihannyal szemközt fekvő, s a