Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

lyettesítés oka, a bicskei plébános akadályoz­tatása megszűnhetett 1755 szeptemberére, s Lenti István helynök ekkor Mildorfer kérését támogatva felvetette a kerület megosztásá­nak lehetőségét. 74 Az új kerület kialakítása so­rán mélyen belevágtak a budai esperesi kerü­let testébe, nem csupán a névadó Ráckevét is magába foglaló Csepel-szigetet, hanem a Bu­dától délnyugatra fekvő plébániákat is az új esperesség alá rendelték. Ennek következté­ben a rendezés területileg aránytalan kerüle­teket hozott létre. Logikátlannak tűnik, hogy a ráckevei kerület alá rendelték a Buda kör­nyéki plébániákat. Ennek oka Mildorfer sze­mélye lehetett. Egyszerűbb volt az esperes plébániáját, Torbágyot s a közbeeső plébániá­kat az új kerülethez csatolni, mint nem sokkal kinevezését követően ismételten egy új plébá­niához juttatni Mildorfert. 75 Feltehetően ennek tudható be, hogy a budai és a ráckevei kerületek határa nem volt végleges. Torbágy és Törökbálint már Mildorfer György esperes 1758-as Veszp­rémbe kerülését követően visszakerültek a budai kerületbe. 76 A három másik dunán­túli plébániát, Érdet, Promontóriumot és Tétényt 1763. január 17-én csatolta vissza a budai kerülethez Koller Ignác püspök, még­pedig az érdi plébános, Tomisics János bu­dai esperesi kinevezésével egyidejűleg. 77 1777-ben a főesperesség teljes területét le­választották a veszprémi egyházmegyéről, s itt Székesfehérvár székhellyel új püspöksé­get hoztak létre. 78 Somogyi főesperesség Ahogy a XVIII. századi budai főesperes­ség, úgy a somogyi területe is két középko­ri főesperességet, a segesdit és a somogyit foglalta magába. Előbbiről az 1550-es össze­írás nem tudósít részletesen, pusztán azt tar­talmazza, hogy négy esperesi kerület alkot­ta. Jóval többet tudunk meg a somogyi főes­perességről. Név szerint felsorolja tíz kerüle­tét, és megadja az alájuk tartozó(tt) plébáni­ák számát. 79 • Kálmáncsai kerület (egykor 19 plébánia) • Hedrehelyi kerület (egykor 18 plébánia) • Kapolyi kerület (14 plébánia) • Kaposfői kerület (20 plébánia) • Somodori kerület (21 plébánia) • Somogyvári kerület (21 plébánia) • Gamási kerület (22 plébánia) • Fejéregyházi kerület (18 plébánia) • Zicsi kerület (17 plébánia) • Foki kerület (19 plébánia) Somogy megye egésze, hasonlóan Fej­ér és Pest megyékhez, a Hódoltság területé­re esett, ennek következtében a katolikus vi­lági egyházszervezet megszűnésével számol­hatunk. 80 Ezt tükrözik a XVIII. század eleji adataink is. Somogy megye plébániái egyet­len esperesi kerületbe szerveződtek, amelyet somogyinak vagy kaposinak neveztek. A plé­bániák száma 1726-ban 16 volt, ez két évvel később 18-ra, majd az 1732-33-as összeírás idejére 22-re növekedett. Az esperesi kerület határai nyugaton, Zala felé, illetve keleten, Tolna és Baranya megyék felé a korabeli me­gyehatárt követték. Délen azonban csupán egyetlen településnél, Drávatamásinál érték el a megye-, s egyben országhatárnak is szá­mító Dráva vizét. A folyó mellékét — kihasz­nálva a török háborúk okozta pusztítást — a zágrábi püspök egyházmegyéjéhez csatolta. 81 Míg a főesperesség eddig említett határai ál­landónak bizonyultak egészen 1777-ig, a ha­tárvonal egy kis szakasza, mégpedig a So­mogy és Veszprém megyék közötti szakasz az évszázad folyamán többször is változott. 1728-ban a somogyi főesperességhez számí­tották Fokot, amely ekkor Veszprém megyé­be esett. 82 Az 1732-33-as összeírás szerint Fok átkerült a buda-fehérvári kerületbe, 83 majd a hamarosan megalapított veszprémi kerületbe. 84 Az 1740-es években a Somogy megyei, s korábban egyházigazgatási szem­pontból is a somogyi főesperességbe tarto­zó Nagyberény plébániája is a veszprémi ke­rületben lett összeírva. 85 Az 1750-es években pedig már a Tihannyal szemközt fekvő, s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom