Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

án gyűlést rendeztek a falu kultúrházában. A gyűlés fő szervezője és vezérszónoka a helyi általános iskola egyik tanára, Dalányi József volt. Nyitó beszédében értékelte az országban lejátszódó eseményeket, majd a jelenlévők megválasztották a község forradalmi tanácsát. Az új szervezet kilenc fővel kezdte meg működését.

19 Tagjai: Dalányi József (elnök), Falusi László, Kápolnai Jenő, Berki Imre

20

, Csécsi István, Mosoni József

21 és további három személy. Figyelemre méltó, hogy a helyi forradalmi tanács és a Veszprémi Nemzeti Forradalmi Tanács megválasztása szinte egy időben, spontánul történt. Nem várták meg a hivatalos felhívást, hanem a budapesti és a veszprémi események ismeretében cselekedtek. A munka nehezen indult meg a község térségében lezajló csapatmozgások miatt. A faluban a forradalmi tanács első rendelkezése általános gyűjtés meghirdetése volt. A Budapesten harcoló felkelők részére kerestek élelmiszert és ruhaneműket. A lakosság többsége nagyon lelkesen adakozott. A községben uralkodó forradalmi hangulatra jellemző, hogy a helyi általános iskola diákjai a Dalányi József által írt „Nagymama varázsigéje" című gyermek operett előző féléves bevételét - 7000 forintot - felajánlották a fővárosi harcokban megsérültek részére.

22 A Forradalmi Tanács által kijelölt helyre érkező adományokat Veszprémen és Balatonalmádin keresztül juttatták el a fővárosba.

23 A falu általános iskolájában Dalányi József tanár javaslatára ismét bevezették a hitoktatást. Ugyanakkor az orosz nyelv oktatását nem törölték el és semmilyen demonstrációt nem tartottak a forradalom ideje alatt.

24 A község aktívan bekapcsolódott a megye forradalmi életébe. Egy kisebb küldöttség 1956. október 31-én elkísérte Dalányi Józsefet Ajkára, ahol - mint a község forradalmi tanácsának elnöke - beszédet mondott a helyi nagygyűlésen.

25 Másnap Dalányit a Veszprémi Nemzeti Járási Forradalmi Tanács alakuló gyűlésén beválasztották a szervezet vezetőségébe.

26 Ekkor mondta el a Veszprémi Forradalmi Tanács előtt beszédét, amelyben a környező települések biztonságának megóvása érdekében a szentkirályszabadjai orosz laktanya élelmiszerekkel való ellátását kérvényezte.

27 Az ülés helyt adott a kérelemnek és élelmet küldött a laktanyába.

28 A szállítmánnyal tartott Dalányi József, Miskey Károly és még két személy, akik a faluból tejet és süteményeket vittek a laktanyában szolgáló tisztek és hozzátartozóik részére.

29 A megyei vezető szervezetek utasításait követve Szentkirályszabadján is megszervezték a nemzetőrséget. Ennek állományát Barcza Károly (parancsnok), Konrád Ferenc, Glück Ferenc, Nagy Miklós, E. Cseh Kálmán, Király István

30

, Csepeli István, Csécsi Károly

31 és még öt ismeretlen személy alkotta. A nemzetőrök részére november 2-án Guzmics János alezredes osztotta ki a fegyvereket. Ezeket csak katonaviselt emberek részére adták ki. A nemzetőrök összesen kb. 5-6 katonai puskát kaptak.

32 Barcza Károly, E. Cseh Kálmán és Nagy Miklós nemzetőrök a forradalom során házkutatásokat tartottak a faluban, a szökésben lévő államvédelmi tisztek családjainál. A szervezet tagjai a községben folyamatos járőrszolgálatot láttak el. A nemzetőrség nem kapcsolódott be a Szovjet Hadsereggel vívott harcba.

33 Fegyverzetüket november közepén a hatóságoknak hiánytalanul viszszaszolgáltatták.

34 1.3. Szentkirályszabadja és a szovjet megszállás A várható szovjet beavatkozásra utalt már az is, hogy az orosz katonák 1956. november 3-án a balatonalmádi vasútállomásról gyalogosan Veszprém felé tartó embereket Szentkirályszabadjánál feltartóztatták, és a repülőtérre kísérték.

35 Az ekkor fogságba esett személyeket csak napokkal később engedték el. Feltehetően információszerzés céljából állították elő a civileket, vagy eset-