Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

án gyűlést rendeztek a falu kultúrházában. A gyűlés fő szervezője és vezérszónoka a he­lyi általános iskola egyik tanára, Dalányi Jó­zsef volt. Nyitó beszédében értékelte az or­szágban lejátszódó eseményeket, majd a je­lenlévők megválasztották a község forra­dalmi tanácsát. Az új szervezet kilenc fővel kezdte meg működését. 19 Tagjai: Dalányi Jó­zsef (elnök), Falusi László, Kápolnai Jenő, Berki Imre 20 , Csécsi István, Mosoni József 21 és további három személy. Figyelemre mél­tó, hogy a helyi forradalmi tanács és a Veszp­rémi Nemzeti Forradalmi Tanács megvá­lasztása szinte egy időben, spontánul tör­tént. Nem várták meg a hivatalos felhívást, hanem a budapesti és a veszprémi esemé­nyek ismeretében cselekedtek. A munka ne­hezen indult meg a község térségében lezajló csapatmozgások miatt. A faluban a forradalmi tanács első ren­delkezése általános gyűjtés meghirdetése volt. A Budapesten harcoló felkelők részére kerestek élelmiszert és ruhaneműket. A la­kosság többsége nagyon lelkesen adakozott. A községben uralkodó forradalmi hangulat­ra jellemző, hogy a helyi általános iskola di­ákjai a Dalányi József által írt „Nagymama varázsigéje" című gyermek operett előző fél­éves bevételét - 7000 forintot - felajánlot­ták a fővárosi harcokban megsérültek részé­re. 22 A Forradalmi Tanács által kijelölt hely­re érkező adományokat Veszprémen és Bala­tonalmádin keresztül juttatták el a főváros­ba. 23 A falu általános iskolájában Dalányi Jó­zsef tanár javaslatára ismét bevezették a hit­oktatást. Ugyanakkor az orosz nyelv oktatá­sát nem törölték el és semmilyen demonstrá­ciót nem tartottak a forradalom ideje alatt. 24 A község aktívan bekapcsolódott a megye forradalmi életébe. Egy kisebb küldöttség 1956. október 31-én elkísérte Dalányi Józse­fet Ajkára, ahol - mint a község forradalmi tanácsának elnöke - beszédet mondott a he­lyi nagygyűlésen. 25 Másnap Dalányit a Veszprémi Nemzeti Járási Forradalmi Tanács alakuló gyűlésén beválasztották a szervezet vezetőségébe. 26 Ekkor mondta el a Veszprémi Forradalmi Tanács előtt beszédét, amelyben a környező települések biztonságának megóvása érde­kében a szentkirályszabadjai orosz laktanya élelmiszerekkel való ellátását kérvényezte. 27 Az ülés helyt adott a kérelemnek és élelmet küldött a laktanyába. 28 A szállítmánnyal tar­tott Dalányi József, Miskey Károly és még két személy, akik a faluból tejet és sütemé­nyeket vittek a laktanyában szolgáló tisztek és hozzátartozóik részére. 29 A megyei vezető szervezetek utasítása­it követve Szentkirályszabadján is megszer­vezték a nemzetőrséget. Ennek állományát Barcza Károly (parancsnok), Konrád Fe­renc, Glück Ferenc, Nagy Miklós, E. Cseh Kálmán, Király István 30 , Csepeli István, Csé­csi Károly 31 és még öt ismeretlen személy al­kotta. A nemzetőrök részére november 2-án Guzmics János alezredes osztotta ki a fegy­vereket. Ezeket csak katonaviselt emberek részére adták ki. A nemzetőrök összesen kb. 5-6 katonai puskát kaptak. 32 Barcza Károly, E. Cseh Kálmán és Nagy Miklós nemzetőrök a forradalom során ház­kutatásokat tartottak a faluban, a szökés­ben lévő államvédelmi tisztek családjainál. A szervezet tagjai a községben folyamatos járőrszolgálatot láttak el. A nemzetőrség nem kapcsolódott be a Szovjet Hadsereggel vívott harcba. 33 Fegyverzetüket november közepén a hatóságoknak hiánytalanul visz­szaszolgáltatták. 34 1.3. Szentkirályszabadja és a szovjet megszállás A várható szovjet beavatkozásra utalt már az is, hogy az orosz katonák 1956. no­vember 3-án a balatonalmádi vasútállomás­ról gyalogosan Veszprém felé tartó embere­ket Szentkirályszabadjánál feltartóztatták, és a repülőtérre kísérték. 35 Az ekkor fogság­ba esett személyeket csak napokkal később engedték el. Feltehetően információszerzés céljából állították elő a civileket, vagy eset-

Next

/
Oldalképek
Tartalom