A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Rainer Pál–S. Lackovits Emőke: Egy címerekkel díszített XVII. századi faládika

Eredetileg talán Engern hercegség címere lehetett. Ez vitatott dolog. Mindenesetre Conrad Grünenberg Konstanzi címerkönyvében (1483) Engern hercegségnek csak egy fantázia-címere szerepel. Konrád Bothe Cronecken der Sassen-jében (1492) Widukind a szász ló mellett a leveleket is - mint a hercegség jelvényét - használta címerében. Azután Szász-Lauenburg alkalmazta, amely 1507-ben - a szász-wittenbergi rokonság ellenére - Brehna címerének jogtalanul, új értelmezést adott, Engern címereként.

87 (26. ábra) A kommunális heraldikában Seebach címerében fordul elő tavirózsalevél.

88 Henneberg Hercegesített Grófság címere: A Hennebergek 113l-es pecsétjén még sas szerepelt. Egy 1200 körüli pecsétjükön a növekvő császári kétfejű sas mellett, sakkozott mezőt (Würzburg Várgrófság) használtak az alsó pajzsfélben. Miután a bodenlaubeni uradalom megszerzésekor az összes családi birtok újra egy kézben egyesült, Poppo VII. Graf von Henneberg körülbelül 1226-tól, bizonyítottan 1231/1232-től használta a beszélő (kakasos) címert.

89 Coburg városnak a hennebergi uralom időszakából származó pecsétjén (1272/1289), a kerek pecsétmezőben toronnyal ellátott városfalat láthatunk, a fal (heraldikai) bal szélén jobbra forduló kakassal.

90 (27. ábra) Hermann I. Graf von Henneberg pecsétjén (XIII. század vége) kerek, pajzs nélküli mezőben ötöshalmonjobbra forduló kakas lebeg.

91 (28. ábra) Hermann von Brandenburg őrgróf mandorla alakú pecsétje (1298) alul hármashalmon jobbra forduló kakast, felette lebegő egyfejű sast ábrázol.

92 (29. ábra) Heinrich Graf zu Henneberg pecsétjén (1329. április 11.) halmon jobbra forduló kakast látunk.

93 Coburgban, a külső Ketschentor mező felőli oldalán lévő homokkő táblán, jobbra Henneberg (halmon balra forduló kakas), balra Meissen (jobra forduló oroszlán) szövetségi címere (XV század) látható. Az egymás felé dőlő címerpajzsok felett közös sisak, rajta a sisakdísz: hosszúhajú, szakállas, bajuszos szembenéző koronás férfifő, a koronából kimagasló hegyes süvege végén pávatoll forgóval (valószínűleg Meissen sisakdísze).

94 Berthold Graf von Henneberg mainzi érsek és választófejedelem (1484-1504) négyeit címerének 1. és 4. vörös mezejében nyolcküllős ezüst kerék (Mainz), 2. és 3. négyeit mezejének 1. és 4. vörös mezejében aranykoronás ezüst oszlop (Römhild Grófság

95

), 2. és 3. arany mezejében zöld halmon jobbralépő vörös taréjos fekete kakas (családi címer) látható.

96 (30. ábra) Wilhelm Graf zu Henneberg pecsétjén (1526. január 8.) négyeit címerpajzs 1. és 4. mezejében: hármashalmonjobbra forduló kakas, a 2. és 3. osztott mezőben: felül növekvő kétfejű sas, alul sakkozott mező található.

97 A Hennebergek címere a Grimm testvéreket is meseírásra sarkallta. E szerint egy nemesúr Frankföldről Németországba jött, hogy építkezés céljára békés és kényelmes helyet keressen magának. Amikor megpillantott egy olyan helyet, amely tetszett neki, a lova előtt egy fajdkakas röpült fel. Ezt a madarat emelte címerére, a hegyre pedig, amelyet Hennebergnek nevezett, szép várkastélyt épített, amely ma is látható. A kakasos címert a Wettinek közül elsőként Ágost választófejedelem (1553-1586), János Kázmér herceg (Coburg), János Ernő herceg (Eisenach), Frigyes Vilmos herceg (Altenburg) és János herceg (Weimar) használta.

98 (31. ábra) A kommunális heraldikában Ilmenau, Kaltennordheim, Meiningen, Schleusingen, Suhl, Themar és Wasungen címereiben szerepel a hennebergi kakas.

99 Landsberg Grófság címere: Az u.n. landsbergi cölöpök a Wettinek törzscímeréből erednek. Gazdag Ottó meisseni őrgróf (11561190) használta először, így ez a legkorábbi német címerek egyike.

100 A címer koraiságát látszik igazolni az egyszerű heroldalak. A XIII. század végén már a cölöpöket tartották a Wettinek családi címerének, s nem a meisseni oroszlánt. Ennek ellenére a legrégebbi négyeit Wettin választói címerben - a rutakoszorús és a meisseni oroszlános címer mellett - a szívpajzsban még, mint szász uralmi jelvény szerepelt. I. (Harcias) Frigyes szász választófejedelem (1423-1428) lemondott a landsbergi őrgróf] címről, de a hozzátartozó címerről nem. (32. ábra) A kommunális heraldikában Chemnitz (Karl-MarxStadt) és Leipzig (Lipcse) címerében szerepelnek a landsbergi cölöpök.

101 Magdeburg Várgrófság címere: A Magdeburgi Várgrófság címerében a császári sas mellett, az ezüst-vörös pólyák a Querfurt ház címeréből erednek. A pólyák (osztások) száma kezdetben nem volt állandó. A várgrófságot valójában megszerző Querfurt ház 1226-tól hétszer vágott címert használt. 1253-tól 1334-ig a sast a Querfurtok más ágai is használták igénycímerként. A kései címereken a sas többnyire koronás. A szász választók 1539-ben vették át ebben a formában ezt a címert.

102 (33. ábra) 156