A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Ács Anna: Ady Endre balatonfüredi utazásainak mitológiája. A mítoszok utazója – az utazó magán- és társadalmi mítoszai

1917-ben ismét dr. Schmidt Ferenc lett Ady szanatóriumi kezelőorvosa a fürdőhelyen.

31 Az influenzából lábadozó költőt kiújuló, „furunkulusokkal díszített" ekcéma is gyötörte, mint panaszkodott öccséhez írt levelében május 13-án Siófokon, majd másnap már Balatonfüreden. A Balaton mellett is szeretteire és szülőfalujára gondolt megérkezésük első napján. „Mi újság és mi újság Érmindszenten? Mikor jöttök?" - tudakolta sürgetően Lajostól.

32 Még aznap levelet küldött Bölöni Györgyéknek is Füredről.

33 Ady és ifjú neje a szanatóriumban szálltak meg. Csinszka, a 23 esztendős asszony mély gyászban, ellenben férje, aki haragban állt apósával, s a konvenciókat egyébként sem tartotta be szívesen, vízpartra illő világos öltözetben járt s kelt a hírneves településen. Csinszka - gyásza dacára - szinte tavaszi pezsdülésben élt, míg negyvenedik életévét taposó férje betegsége elhatalmasodásának jegyeit mutatta. Csupa élet, terv és temperamentum Csinszkánál, hallgatagság, elkomorult tekintet, nyomasztó testi és lelkiállapot Adynál. Balatonfürednek, a kikapcsolódásnak azonban mindketten örültek, persze eltérő módon, más-más értékrenddel. Ady így írt a gyógyhelyről testvérének: „gyönyörű itt, jó is..."

34 Bölöniéknek is hasonlóan fogalmazott: „nagyon szép itt s jó is volna, ha nem nyavalyognék öt-hat nyavalyával."

35 A háborút felejtendő sokan tartózkodtak ezen a nyáron Balatonfüreden, felfokozottan élvezték az élet örömeit a Balaton mellett, elszakítva a tengerektől. Az idény zsúfoltságáról volt kénytelen jelentést tenni Vaszary Ernő fürdőigazgató.

36 Főleg a jómódú közönség engedhette meg magának a nyaralást, az élvezetek hajszolását. A fővárosban ekkor már erősen megmutatkozó háborús gondok elől menekültek sokan a tó partjára, ahol magas áron ugyan, de remélhették az ellátás biztosítását. Bár a fürdőtelep szinte teljes egészében katonakórháznak minősült, a háború szele alig érintette Balatonfüredet. A vendégek, köztük Ady, javarészt csupán a Balaton partján végighaladó katonavonatok és az itt gyógykezelt sebesült katonák láttán szembesültek a háború borzalmaival. A balatonfüredi fürdőtelepi katonai kórház a központban, a nagy szanatórium épületében kapott helyet.

37 A költő pihenésképpen gyakran hajóra szállt vagy üldögélt a tóparton a fák árnyékában és hosszan nézte a Balaton víztükrének fényjátékait, apró rezdüléseit. Csinszkának, a túlságosan fiatal, életvágyó, kissé szertelen nőnek ez a nyugalom keveset jelentett. Balatonfüreden is lázadozott a kiharcolt házasság nem várt terhei ellen. Ady, ha csak tehette, elkerülte a vitát feleségével. Negyven esztendeje minden férfiúi bölcsességével inkább hagyta, hadd szórakozzon nélküle. Csinszka különösen kedvelte a gondtalan, vidám emberek társaságát. Hamar új barátnőre is lelt a fürdőhelyen. Megismerkedett egy vidéki szolgabíró facér nejével, a később színésznőként hírnevet szerző Putty Liával. A „ragyogóan szép nőt" a költő sógornője, Ady Lajosné a „fürdő divatkirálynéjaként" jellemezte. Ady hitvesének tökéletes ellentéte volt a barnaságával hindu nőkre emlékeztető hölgy. Naphosszat együtt rótták a sétányokat, feltűnést keltve a fürdővendégek, főleg a férfiak körében.

38 Ady pedig szerette, ha magára maradhatott a napi kezelések után. Gyakran telepedett le a szanatóriummal szemben, a kútsétányra kikönyöklő régi vendéglő árnyas fái alá, magának a vendéglősnek, Szántó úrnak oltalmában. Ez a „zöldvendéglői táborozás" mihamar a költő füredi napjainak fő programjává vált. Dénes Zsófia, Ady korábbi menyasszonya még szokásos étrendjéről is tudott: ebédre rendszerint spárgát, aztán túrós palacsintát evett, vacsorára ugyancsak spárgát mindig hús nélkül.

39 A füredi bor frissességével, csípős ízével, aranysárga színével és kristálytisztaságával hatott a költőre.

40 Ady két balatonfüredi verse „Az első világháború kegyetlen idején történt a látogatás és úgy látszik, nem hagyott semmi nyomot a költő életében, ahogy a Balatont átszelő hajó verte fodrozódások emlék nélkül feloldódnak" - zárta Ady füredi útjára emlékező cikkét Vajkai Aurél.

41 Nem vélekedett másként Zákonyi Ferenc sem, aki úgy tudta, a költő csak rövid látogatást tett a fürdőhelyen. „Bár gyógyíttatta itt magát, írói, költői alkotás nem őrzi emlékét"

42 - fogalmazott sommásan. Való igaz, hogy Ady elsősorban gyógyulni, kikapcsolódni ment a fürdőhelyre. Különös élménye mégis versírásra késztette Balatonfüreden. Az 1917. év fürdőidényét példátlan szárazság és tűrhetetlen hőség jellemezte. Május közepén hatalmas orkán érte el a Balaton parti helységet s másfél napig gyötörte lakosait és vendégeit. Az orkánt nem követte eső, a tájon száraz forróság vett erőt.

43 Adyt az átélt kegyetlen természeti jelenség és következménye mélyen elgondolkoztatta. Az ekkor fogant verse nem véletlenül kapta a Nagy szárazság idején címet. A versen követhető a költői teremtés folyamata. Az efféle közvetlen ihletés más költeményei esetében is tényekkel igazolható. Talán az Új magyar bukolika című, 1911-es datálású versének konkrét élményanyaga a legismertebb s hozható párhuzamba Füreden keletkezett versével. A rossz termésű nyár, az észlelt forróság arra adott alkalmat Adynak, hogy a 268